„Beatty-tétel” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
15. sor:
 
=== Első bizonyítás ===
Világos, hogy <math>\alpha</math> és <math>\beta</math> mindketten 1-nél nagyobb számok, ezért <math>\mathcal{B}_\alpha</math>-ban, illetve <math>\mathcal{B}_\beta</math>-ban nem fordulhat elő egynél többször egy egész szám. Tehát a tétel igazolásához elegendő megmutatnunk, hogy <math>\mathcal{B}_\alpha\cap\mathcal{B}_\beta=\emptyset</math> (1) és <math>(\mathbb{N}\setminus\mathcal{B}_\alpha)\cap(\mathbb{N}\setminus\mathcal{B}_\beta)=\emptyset</math> (2). Még megjegyezzük, hogy mivel <math>\alpha</math> és <math>\beta</math> irracionális, azért <math>n\alpha</math> és <math>m\beta</math> sosem egész szám.
 
<u>(1) bizonyítása:</u> Tegyük fel indirekt, hogy van olyan n és m, hogy <math>n\alpha</math> és <math>m\beta</math> ugyanabba a (k;k+1) intervallumba esik, vagyis
 
<math>k< n\alpha< k+1</math>, <math>k< m\beta<k+1</math>,
 
átosztva
 
<math>\frac{k}\alpha<n<\frac{k+1}{\alpha}</math>, <math>\frac{k}{\beta}<m<\frac{k+1}{\beta}</math>.
 
A két egyenlőtlenséget összeadva, és kihasználva a feltételt:
70. sor:
Mindkét bizonyítás kis módosításával megkaphatjuk a tétel rokon változatát pozitív racionális számokra: ha (m,n)=1 pozitív egészek, akkor a következő <math>m+n-2</math> racionális szám közül pontosan egy esik az <math>(1;2),(2;3),\dots,(m+n-2;m+n-1)</math> intervallumok mindegyikébe:
 
<math>\frac{m+n}m,\frac{2(m+n)}m,\dots,\frac{(m-1)(m+n)}m</math>; <math>\frac{m+n}n,\frac{2(m+n)}n,\dots,\frac{(n-1)(m+n)}n</math>.
 
== Jegyzetek ==