„Kozma Miklós” változatai közötti eltérés

Családtagok, egyenes ági leszármazottak hiteles beszámolója.
(Családtagok, egyenes ági leszármazottak hiteles beszámolója.)
A [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémia]] elvégzése után mint huszár [[Rendfokozat|hadnagy]] kezdte meg szolgálatát. Emellett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Egyetem]]en jogot tanult. Harcolt az [[első világháború]]ban. [[1919]]-ben [[Szeged]]en a [[Nemzeti Hadsereg]] propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd [[Horthy Miklós]] kabinetirodájának katonapolitikai referense. [[1922]]. [[október]]étől az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke, [[1934]]-től felsőházi tag lett. [[1935]]. március 4-től [[1937]]. február 3-ig a Gömbös-, majd Darányi-kormány belügyminisztere; ő irányította az [[1935]]. évi választásokat. [[Darányi Kálmán]] kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó politikájával nem értett egyet, ezért lemondott. [[1937]]. márciusában ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. [[1938]] őszén a [[Héjjas Iván]] vezette [[Rongyos Gárda]] alakulataival be akart törni [[Kárpátalja|Kárpátaljára]], erről a szándékától azonban lebeszélték, a Rongyos Gárda viszont így is beszivárgott Kárpátaljára, ahol számos fegyveres cselekményben vett részt a szlovák hadsereggel szemben.
 
1940-től
[[1940]]-től kinevezték a [[trianoni békeszerződés]]sel 1920-ban [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] csatolt, majd 1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói biztosának. Arra törekedett, hogy részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében [[ruszinok]] által lakott területen. Ragaszkodott a [[ruszin nyelv]] oktatásához is a kárpátaljai magyar iskolákban. Fontos szerepe volt az első magyarországi zsidó deportálás elindításában, melynek értelmében mintegy {{szám|18000}} Magyarországra menekült zsidót, aki nem rendelkezett hivatalos iratokkal, átadtak a németeknek, akik ezeket a zsidókat [[Kamjanec-Pogyilszkij|Kamenyec-Podolszkijnál]] legéppuskázták.
kinevezték a trianoni békeszerződéssel 1920-ban Csehszlovákiához csatolt, majd
 
1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói
biztosának.  Arra törekedett, hogy
részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében ruszinok
által lakott területen. Ragaszkodott a ruszin nyelv oktatásához is a
kárpátaljai magyar iskolákban. A Kárpátaljára a zöld határon át bemenekült,
hivatalos iratokkal nem rendelkező úgynevezett hontalan zsidókat - mintegy 15
ezer embert - azonban a határon túlra visszatoloncoltatta. Jelentős részüket a
német SS Einsatzgruppe az ott élő zsidókkal együtt később Kamenyec Podolszkijban
(a mai ukrajnai Kamenyec Pogyilszkban)  leöldöste. Ehhez a tömeggyilkossághoz a
rágalmakkal szemben Kozmának semmi köze nem volt, a kitelepítés nem a zsidók kiirtásának
céljával történt, és a németekkel sem volt egyeztetve. 1941-ben, 57 éves
korában bekövetkezett korai halálában közrejátszhatott az a lelkifurdalás,
amelyet a zsidók sorsa miatt érzett, amikor tudomást szerzett a
tömegmészárlásról.
== Külső hivatkozás ==
*[{{MEK|00300/00355/html/ABC07165/08654.htm}} Életrajza] a Magyar életrajzi lexikonban
41

szerkesztés