„Szeldzsuk-dinasztia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a szeldzsuk törökökből |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Seljuk Empire locator map.svg|jobbra|290p×|bélyegkép|A szeldzsuk dinasztia kiterjedése, 1092]]
A '''Szeldzsuk-dinasztia''' egy az [[úzok|oguzok]]ból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító [[Szeldzsuk (uralkodó)|Szeldzsuk]] nevét adta a törzsszövetségnek, akiket egyszerűen '''szeldzsukok''' vagy '''szeldzsuk törökök''' ([[Török nyelv|törökül]] ''Selçuklular''; [[Perzsa nyelv|perzsául]] سلجوقيان ''Szaldzsúkiján''; [[Arab nyelv|arabul]] سلجوق ''Szaldzsúk'', vagy السلاجقة ''asz-Szaládzsika'') néven emlegetünk
Szeldzsuk volt nagyapja a [[Nagyszeldzsuk Birodalom|Nagyszeldzsuk Birodalmat]] (1037–1194) megalapító [[I. Tugrul]]nak. Birodalmuk legnagyobb kiterjedése idején a [[Pamír]]tól a [[Földközi-tenger]]ig terjedt. [[Ázsia|Közép-Ázsia]] és a [[Közel-Kelet]] egyes területeit uralták a [[11. század]]tól a [[14. század]]ig.
A birodalom széthullása után, romjain utódállamok jöttek létre, amelyek közül a nyugati, [[Bizánc]]cal határos területek szeldzsuk török államalakulata mint [[Ikóniumi Szultánság]] (Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam, illetve „anatóliai szeldzsukok”) vált ismertté, elsősorban [[Konya]] (Ikónium) központtal.
A 13-14. század fordulóján egy [[Oszmán]] nevű törzsfő, maga köré gyűjtve a kóborló török szabadcsapatokat, egyre nagyobb hatalomra tett szert, és szolgálataival önálló fejedelemséget érdemelt ki a rúmi szultántól. Kis-Ázsia szeldzsuk fennhatósága megindította azt a folyamatot, amelynek során a későbbiekben létrejöhetett az [[Oszmán Birodalom]].
A szeldzsukok leszármazottainak tartják a mai nyugati törököket ([[Törökország]], [[Azerbajdzsán]], [[Türkmenisztán]]).
== Történetük ==
| |||