„Borel–Lebesgue-tétel” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
== Bizonyítás ==
=== Cantor-tétellel ===
Egy halmazrendszer véges metszet tulajdonságú, ha bármely véges részrendszerének a metszete nemüres. Az alábbi állítások ekvivalensek a valós számok körében.
# [[Cantor-axióma|(Cantor-féle közösrész tétel)]] Egymásba skatulyázott nemüres, korlátos és zárt intervallumok metszete nemüres.
# Korlátos sorozatnak van konvergens részsorozata. [[Bolzano–Weierstrass-tétel|(Bolzano-Weierstrass tétel)]]
# Egymásba skatulyázott nemüres, korlátos és zárt halmazok metszete nemüres.
# Megszámlálhatóan sok zárt halmaz véges metszet tulajdonságú nemüres rendszerének a metszete nemüres, ha van legalább egy korlátos halmaz közöttük.
# Zárt halmazok véges metszet tulajdonságú nemüres rendszerének a metszete nemüres, ha van legalább egy korlátos halmaz közöttük.
A fenti állítások ekvivalenciája '''R'''<sup>n</sup>-ben is teljesül, ha intervallum alatt n darab valós intervallum [[Descartes-szorzat|direkt szorzatát]] értjük. Könnyen lehetne igazolni, hogy az 5-ös állítás ekvivalens a
34. sor:
'''1. bizonyítás'''
 
Mivel '''R''' teljesíti a második megszámlálhatósági kritéruimotkritériumot, azaz van megszámlálható környezetbázisa (például a racionális végpontú nyílt intervallumok ilyet alkotnak), a ''K'' korlátos és zárt halmazt lefedő rendszerből kiválasztható megszámlálható részlefedés. Legyen ez (Ω<sub>i</sub>)<sub>i=1</sub><sup>∞</sup>. Definiálunk egy ''K''-ban haladó (''x''<sub>n</sub>) sorozatot. Ha Ω<sub>1</sub> lefedi ''K''-t, akkor megtaláltuk a véges részlefedést. Ha Ω<sub>1</sub> nem fedi le ''K''-t, legyen ''x''<sub>1</sub> ∈ ''K'' \ Ω<sub>1</sub>. Ha Ω<sub>1</sub> ∪ Ω<sub>2</sub> már lefedi ''K''-t, akkor szintén megtaláltuk a véges részlefedést. Ha nem, legyen ''x''<sub>2</sub> ∈ ''K'' \ (Ω<sub>1</sub> ∪ Ω<sub>2</sub>). Így folytatva biztos lesz olyan ''n'', hogy (Ω<sub>i</sub>)<sub>i=1</sub><sup>n</sup> már lefedi ''K''-t. Tegyük fel ugyanis, hogy nem fedné le. Akkor (''x''<sub>n</sub>) egy végtelen, ''K''-ban haladó sorozat lenne, aminek a [[Bolzano–Weierstrass-tétel]] szerint lenne ''u'' ∈ ''K'' sűrűsödési pontja. Mivel (Ω<sub>i</sub>)<sub>i=1</sub><sup>∞</sup> lefedi ''K''-t ezért ''u''-t is tartalmazza egy Ω<sub>m</sub> nyílt halmaz. ''u''-nak van Ω<sub>m</sub>-be eső nyílt környezete, és ebben a környezetben végtelen sok (''x''<sub>n</sub>)-beli tag. (''x''<sub>n</sub>) konstrukciója szerint minden ''n''-re (Ω<sub>i</sub>)<sub>i=1</sub><sup>n</sup>-ben csak véges sok tag lehet. Ez azonban ellentmond annak, hogy már magában Ω<sub>m</sub>-ben is végtelen sok tag van.
 
Tehát a véges nyílt lefedés kiválasztásának fenti konstrukciója véges sok lépésben véget ér (bár, hogy mi lesz ez a szám, előre nem tudjuk megmondani sehogyan sem; sőt, már magát (Ω<sub>i</sub>)<sub>i=1</sub><sup>∞</sup> sem fogjuk tudni megadni konstruktívan, kézzelfogahatókézzelfogható módon).[[Quod erat demonstrandum|■]]
 
'''2. bizonyítás'''
 
Legyen ''C'' ⊆ ℝ<sup>n</sup> korlátos és zárt halmaz, {Ω<sub>i</sub>}<sub>i∈I</sub> nyílt fedése ''C''-nek. Fedjük le ''C''-t véges sok ''1/k'' sugarú gömbbel. ''C'' korlátossága miatt ez megtehető. Minden B<sub>j</sub> gömbhöz válasszunk ki {Ω<sub>i</sub>}<sub>i∈I</sub>-ből egy Ω<sub>j</sub> nyílt halmazt úgy, hogy Ω<sub>j</sub> fedje B<sub>j</sub>-t. Ha B<sub>j</sub> nem volna fedhető, akkor válasszuk hozzá Ω<sub>j</sub>-t tetszőlegesen.
Ezzel minden ''k''∈ℕ-re definiáltuk {Ω<sub>i</sub>}<sub>i∈I</sub> -nek egy véges Φ<sub>k</sub> részhalmazát. Ha Φ<sub>k</sub> fedi ''C''-t, akkor készen vagyunk. Ellenkező esetben létezik egy {x<sub>k</sub>}⊆''C'' sorozat amire teljesül, hogy x<sub>k</sub>-t Φ<sub>k</sub> egyik tagja sem fedi. ''C'' korlátossága és a Bolzano–Weierstrass-tétel alapján feltehető, hogy {x<sub>k</sub>} konvergens, azaz x<sub>k</sub> → x∈ℝ<sup>n</sup>. ''C'' zártsága miatt x∈''C'', tehát létezik egy ''s∈I'' index amire x∈Ω<sub>s</sub>. Viszont létezik egy ''1/k'' sugarú B<sub>k</sub> gömb is, amire x<sub>k</sub>∈B<sub>k</sub>. Erre elég nagy ''k'' esetén B<sub>k</sub>⊆Ω<sub>s</sub> teljesül, hiszen Ω<sub>s </sub>nyílt, x<sub>k</sub> → x∈Ω<sub>s</sub> és 1/k→0, ami ellentmond Φ<sub>k</sub> és x<sub>k</sub> választásának. [[Quod erat demonstrandum|■]]
 
51. sor:
''Bizonyítás.'' Legyen ''K'' kompakt halmaz.
 
Először a korlátosságot látjuk be. Legyen ''u'' tetszőleges '''R'''-beli pont. Ekkor világos, hogy a (B(''u'',''n''))<sub>''n''∈''N''</sub> rendszer lefedi ''K''-t. Ebből kiválaszhatókiválasztható ''véges'' részlefedés, melyek közül a legnagyobb sugarú lefedi ''K''-t, így ''K'' átmérője legfeljebb ennek a sugárnak a kétszerese.
 
Vegyünk egy tetszőleges ''x'' pontot ''K'' komplementeréből (''x'' ∉ ''K''). A
57. sor:
rendszer lefedi ''K''-t így létezik ''n'' darab y<sub>1</sub>, …, y<sub>''n''</sub> ''K''-beli elem, hogy
:<math>\mbox{ }_{K\subseteq\bigcup\limits_{i=1,...,n}\,B\left(y_i,\frac{d(y_i,x)}{2}\right)}</math>
Ha ''r'' a legkisebb sugár mindközülmind közül, akkor a B(x,r) halmaz nem metsz bele az iménti lefedés egyik elemébe sem, így ''K''-ba sem. Tehát ''K'' komplementere nyílt, ''K'' pedig zárt.
 
== Általánosítás ==