„Hidrolízis” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Előző törölve. Újra létrehoztam a lapot, ez már teljes és nem másolat. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{
A '''hidrolízis''' (a [[Görög nyelv|görög]] ''hydro-'' [víz] és ''lysis'' [leválás] szavakból) általában a [[Kémiai kötés|kémiai kötések]] [[víz]]molekulák addíciója általi felhasadását jelenti. Egy [[Szénhidrátok|szénhidrát]] hidrolízis útján összetevőire, cukormolekulákra való bomlását (például amikor a [[szukróz]] bomlásakor [[glükóz]] és [[fruktóz]] keletkezik) '''szacharifikációnak''' nevezzük. A hidrolízis vagy a szacharifikáció tulajdonképpen az anyag lefokozódásának egyik változata.
20. sor:
Talán a legrégebben ismert és használt folyamat a ''szappanosítás'' (szappan képződése). Ez a trigliceridek (zsírok) hidrolízise erősen lúgos vizes oldatokkal, például nátrium-hidroxiddal (NaOH). A folyamatban glicerin keletkezik, a zsírsavak reagálnak a lúgokkal, közben sókat képeznek belőlük. A sókat szappanoknak nevezik, a háztartásokban széleskörűen elterjedt tisztítószerek.
Ezenkívül, az élő szervezetekben a legközönségesebb biokémiai reakciók (köztük az [[Adenozin-trifoszfát|ATP]]-hidrolízis) enzimek hatására zajlik le. Az enzimek katalitikus volta engedi végbemenni a fehérjék, zsírok, olajok és szénhidrátok hidrolízisét. Példaként felhozhatók a proteázok (emésztést segítő enzimek, amelyek a fehérjékben lévő peptidkötéseket hidrolizálják, így bontják le azokat). Katalizálják a peptidláncokban a peptidkötéseket, ellentétben az exopeptidázokkal (az enzimek egy másik osztálya, amely a szélső peptidkötések hidrolízisét segíti elő, időnként felszabadítva egy-egy aminosavat).
Viszont a proteázok nem minden fehérje hidrolízisét katalizálják. Tevékenységük sztereo-szelektív: Csak bizonyos harmadlagos-proteineket vesznek célba, és valamiféle irányító erő szükséges, hogy az amid-csoportot a megfelelő pozícióban helyezzék el a katalízishez.
== Fordítás ==
| |||