„Sőtér István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Magyar irodalom + Nemzetközi katalógusok.
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
29. sor:
 
==Életpályája==
Apja, nagybátyja az I. világháborúban meghalt, anyja és nagyaanyja nevelte. Középiskoláit a [[Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)|szegedi piarista gimnáziumban]] végezte. 1931-1935 között a budapesti [[Eötvös József Collegium|Eötvös Collegium]] tagja, francia–magyar–német szakon. 1935-1936 között a [[párizs]]i [[École Normale Supérieure]] ösztöndíjasa volt. 1936-ban az Eötvös Collegium francia előadója és könyvtárosa volt. 1936-1939 között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; 1939-1945 között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára). 1945-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd [[1946]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jétől]] a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, [[1947]]. [[június 1.|június 1-jétől]] vezetője. 1948-1952 között a szegedi egyetem tanára, 1952-től az 1960-as évek végéig az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] tanszékvezető egyetemi tanára, 1953-1956, 1963-1966 között rektora volt. 1956-ban oktatásügyi-miniszter helyettesként dolgozott. 1957-1983 között, nyugállományba vonulásáig a [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója volt, ehhez kapcsolódóan az 1974-ben indított [[Literatura (folyóirat, 1974–)|Literatura]] című irodalmi folyóirat első szerkesztőjeként (1974-1985) is működött. 1960-1969 között a [[Magyar PEN Club]] elnöke, 1970-1973 között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a [[Sorbonne]] doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje. Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár 1949-1960 között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a Válaszban[[Válasz]]ban, esszéistaként[[esszé]]istaként a [[Magyar Szemle|Magyar Szemlében]] és a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját 1947-ben. 1. a Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a [[Veszprémi Petőfi Színház]] vitte színre [[1985]]. [[március 22.|március 22-én]]. Fordította [[Ernest Hemingway|Hemingway]], [[Emily Brontë]], [[Graham Greene (író)|Graham Greene]], [[Thyde Monnier]] regényeit.
 
==Művei==