„Várjobbágy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
== Jogállásuk, rétegződésük ==
A várjobbágyoknak nem volt az utódaikra szabadon örökíthető birtoka, hanem a [[várbirtok]]ból részesültek szolgálati birtokban, amit azonban leszármazottjuk a szolgálattal együtt átvehetett. Nem az ispáni várban, hanem várjobbágyfalvakban éltek, ahol a [[várnép]]ek közül 2-5 család gondoskodott az ellátásukról, ezért nekik termelőmunkát nem kellett végezniük, csak katonai szolgálattal tartoztak, valamint jogállásuktól függően adózniuk kellett, de ők is részesedtek a várnépek adóiból.
Eredetük szerint két réteget különböztethetünk meg közöttük. A felső réteg a valószínűleg még [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] által széttelepített törzsi-nemzetségi szervezet katonai kíséretéből származott. Ők később szabad állapotukat Szent Istvánra vezették vissza, ezért a '''Szent Király szabadjainak, fiainak, jobbágyainak''' (''liberi, filii, iobagiones Sancti Regis'') is nevezték magukat, ami faluneveikben is tükröződött ([[Szentkirályszabadja]]). Az ő falvaik lehettek a magyar vagy a csatlakozott népek törzsi vagy népneveit viselő falvak is mint a ''Nyék, Megyer, Jenő, Kér, Keszi, Kürt, Gyarmat, Tarján, Tolmács, Ság, Varsány, Eszlár, Ladány, Besnyő, Kozár, Várkony, Oroszi, Horváti, Székely, stb''). Alsó rétegük a 11-12. század folyamán a [[várnép]]ek közül szabadult fel és lett '''keltjobbágyfiú''' (”iobagiones de canstrensibus excepti"). Az ő kötelezettségeik között szerepelt az [[ispán]]nak nyújtandó szállás és ellátás ([[descensus]]). A két réteg elkülönült egymástól, a felső réteg [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségekbe]] szerveződve élt, a 13. századtól sorsuk különvált.{{refhely|Fogalomtár|194–195. o.}}
A várjobbágyok szabadsága – szemben az ún. [[közszabadság]]gal rendelkező [[királyi szerviens]]ekkel – nem volt teljes. mert a várszervezeten keresztül a király tulajdonosi hatalma alá tartoztak. Szabad költözésüket például gátolta, hogy szolgálati birtokukat nem adhatták vagy cserélhették el szabadon. Voltak közöttük azonban olyanok, akik önként álltak be a várszervezetbe, bár volt kevés saját birtokuk, de abból megélni nem tudtak. Ilyenkor ezekkel a birtokokkal továbbra is önállóan rendelkeztek. Adomány vagy vásárlás útján is szaporíthatták saját birtokaikat.
26 ⟶ 25 sor:
== Utódaik a nemességben és a jobbágyságban ==
A szent király szabadjainak többnyire sikerült bejutniuk az új köznemességbe, szolgálati birtokukat örökbirtokká változtatva, zömükben belőlük kerültek ki a [[kuriális nemes]]ek. A keltjobbágyfiúk a [[prédiális nemes]]ség (''nobilis praedialis'') vagy a [[jobbágy]]ság részei lettek.{{refhely|Fogalomtár|194–195. o.}}
Ha egy várjobbágyot a király a [[magyar nemesség|nemesek]] közé akart emelni, akkor első lépésként mindig a [[közszabadság]]gal ajándékozta meg.
37 ⟶ 35 sor:
== Források ==
* {{hely|Györffy:István király}} {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}
* {{hely|Fogalomtár}} {{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár
* {{hely|KMTL}} {{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}
| |||