„Csúsingura” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a egyértelműsítés, színész, színésznő → színművész AWB |
Vagy a mondatot kell átfogalmazni, vagy a számolás nem helyes (46 / 47) |
||
8. sor:
[[Tokugava Cunajosi]] [[sógun]] 1701-ben azzal bízta meg hűbéresét, Akó [[daimjó]]ját, Aszano Naganorit, hogy ünnepélyes keretek között ő fogadja a sóguni palotában a [[kiotó]]i [[Japán császárainak listája|császári udvar]] küldöttségét. A sóguni ceremóniamesternek, Kira Josinakának kellett felkészítenie Aszanót a feladatra. Ám a fogadás napján Aszano kardot rántott Kirára az [[Edo|edói]] kastélyban. Valamilyen sértést akarhatott megtorolni rajta, egyes beszámolók szerint Kira kevesellte a felkészítésért Aszanótól kapott szokásos ajándékot, ezért kigúnyolta őt, vagy éppenséggel szándékosan rossz etikettfogást tanított neki. Aszanónak tettéért, mivel a sóguni rezidencián senkinek sem volt szabad kardot rántani, [[szeppuku]]t kellett elkövetnie, Kira azonban büntetlen maradt. A sógunátus elkobozta az Aszano család akói birtokát, Aszano szamurájai pedig földönfutókká vagyis [[rónin]]okká váltak.
Óisi Josio, Aszano hajdani magas rangú [[szamuráj]]a negyvenhat rónintársával két éven át tervezte a bosszút. Ezalatt, hogy nagy hatalmú ellenségüket megtévesszék, Óisi kicsapongó életet élt a kiotói örömnegyedben, [[Gion gésanegyed|Gionban]], egyik társa, Kanpei pedig eladta a feleségét egy bordélynak, hogy a tervhez szükséges pénzt előteremtse. 1703-ban azután Óisi a
„Az eset a [[busidó]] előírta viselkedés kvintesszenciális példája, a legjapánabb történet, amelyről [[Arthur Koestler]] ugyanakkor azt írta: ''minden nyugati norma szerint az eszelős őrület megtestesülése''. A róninok vezetőjét, Óisit a japán közgondolkodás azóta is a legkarizmatikusabb férfinak, a beosztottak által rajongásig imádott főnök prototípusának, valóságos napóleoni figurának látja.”<ref>Gy. Horváth: ''Japán kulturális lexikon''.</ref>
| |||