„Hidrolízis” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a pár hiba kijavítva, kész |
||
1. sor:
A '''hidrolízis''' (a [[Görög nyelv|görög]] ''hydro-'' [víz] és ''lysis'' [leválás] szavakból) általában a [[Kémiai kötés|kémiai kötések]] [[víz]]molekulák addíciója általi felhasadását jelenti. Egy [[Szénhidrátok|szénhidrát]] hidrolízis útján összetevőire, cukormolekulákra való bomlását (például amikor a [[szacharóz|szukróz]] bomlásakor [[glükóz]] és [[fruktóz]] keletkezik) '''szacharifikációnak''' nevezzük. A hidrolízis vagy a szacharifikáció tulajdonképpen az anyag lefokozódásának egyik változata.▼
▲A '''hidrolízis''' (a [[Görög nyelv|görög]] ''hydro-'' [víz] és ''lysis'' [leválás] szavakból) általában a [[Kémiai kötés|kémiai kötések]] [[víz]]molekulák addíciója általi felhasadását jelenti. Egy [[Szénhidrátok|szénhidrát]] hidrolízis útján összetevőire, cukormolekulákra való bomlását (például amikor a [[szukróz]] bomlásakor [[glükóz]] és [[fruktóz]] keletkezik) '''szacharifikációnak''' nevezzük. A hidrolízis vagy a szacharifikáció tulajdonképpen az anyag lefokozódásának egyik változata.
== Fajtái ==
16 ⟶ 15 sor:
A reakciót még technikaibban és pontosabban leírja a [[Brønsted–Lowry sav-bázis elmélet|Brønsted–Lowry-féle sav-bázis elmélet]].
=== Észterek és amidok ===
A sav-bázis-katalizált hidrolízisek nagyon gyakoriak; ezek egyik példája az észterek vagy az amidok hidrolízise. Ez akkor fordul elő, amikor egy nukleofil (nukleon-vonzó szer, pl. víz vagy hidroxidion) anyag az észter vagy az amid karbonilcsoportjában lévő szénatommal reagál. Bázikus oldatban a hidroxidionok erősebb nukleofilek a poláris molekuláknál, például a víznél. Savas közegben a karbonilcsoport protonálódik. A végeredmény mindkét hidrolízis esetében egy karbonsav.
| |||