Wikipédia

„Felsővízköz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a szöveg pozíciója
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
[[Fájl:Svidnik skansen - city view 2.jpg|400px|thumb|right|Felsővízköz látképe a skanzennal]]
 
'''Felsővízköz''' ([[1899]]-ig ''Felső-Szvidnyik'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Svidník'', [[német nyelv|németül]] ''Obersvidnik )'' [[város]] [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Felsővízközi járás]]ának székhelye. A szlovákiai [[ruszinok]] szellemi központja. [[2011]]-ben 11 721 lakosából 7876 szlovák, 2257 ruszin, 362 roma, 232 ukrán, 28 cseh és 21 orosz volt.
 
== Fekvése ==
33. sor:
 
== Története ==
A város területe már ősidők óta lakott. Régészeti emlékei a korai kőkorszaktól a bronzkoron és a vaskoron át kerültek elő. Szvidnyik települést [[1334]]-ben a pápai tizedjegyzék ''"villa Sudnici"'' alakban említi először, majd [[1355]]-ben ''("Scyuidnik")'' és [[1357]]-ben ''("Syuednik")'' is említik. Első lakói pásztorok voltak, később lakói főként mezőgazdaságból éltek. [[1414]]-ben a Ladomér-patak jobb partján új település keletkezett, a mai Felsővízköz, míg a bal parton maradt részt ezután Alsóvízköz néven említik. Felsővízköz egyike azon településeknek, melyet a ruszin betelepülés érintett, ennek első írásos említése [[1434]]-ből való. A [[15. század]]ban előbb a [[husziták]], majd a lengyelek betörésétől szenvedett. A településen [[1618]]-ban kétszintes udvarházat említenek. A [[18. század]] elején a kuruc harcok következtében a környékkel együtt elnéptelenedett. [[1848]]-ig a makovicai uradalom része volt, az Erdődy, majd a Szirmay család birtoka. [[1795]]-ben a Szirmay család kastélyt építtetett ide. A Szirmayak évi öt vásár tartását is engedélyezték. [[1787]]-ben 43 házában 299 lakos élt. A napóleoni háborúk során [[1800]]-ban Szuvorov, [[1806]]-ban Kutuzov vezetésével kozák csapatok hatoltak be a településre. [[1831]]-ben [[kolera]]járvány pusztított a lakosság körében. A szabadságharc során itt tanácskozott az osztrák Schilck tábornagy Konstantin orosz főherceggel a cári csapatok hadműveleteiről. Lakói ebben az időben mezőgazdsággalmezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel foglalkoztak.
 
Fényes Elek szerint ''"Felső-Szvidnik, orosz falu, Sáros vmegyében, 380 g. kath. lak. Fekszik az Ondava és Ladomérka vizek mellett, s ut. p. Felső-Orlik."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1910]]-ben 685 lakosából 407 ruszin, 113 német és 107 magyar volt. [[1914]]-[[1915]]-ben a világháború harcai során a települést orosz csapatok felgyújtották és leégett. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Sáros vármegye]] [[Felsővízközi járás]]ának székhelye volt. [[1944]] október-novemberében a környéken súlyos harcok folytak, melyekben a település ismét teljesen elpusztult. Határában 9000 katona, köztük számos magyar honvéd, nyugszik tömegsírban. Ugyancsak 1944-ben egyesítették Alsó- és Felsővízközt. Felsővízköz [[1964]]-ben kapott városi rangot, ma a környék közigazgatási, kulturális és gazdasági központja, járási székhely, az szlovákiai ruszinok és ukránok szellemi központja.
49. sor:
* Ortodox templomát [[1994]]-ben, római katolikus templomát [[1996]]-ban
építették.
* Római katolikus temploma [[1940]]-ben szecesziósszecessziós-neogótikus stílusban épült.
* Késő reneszánsz harangtornya [[1658]]-ban készült.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Felsővízköz”