„Nemzeti Parasztpárt” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
| újság = [[Szabad Szó]]
| székház =
| alapítva = [[1939]]
| feloszlatva = [[1949]]
| utolsó vezető = [[Veres Péter]]
| elődpárt =
49. sor:
Az 1945. november 4-ei választásokon a Parasztpárt a negyedik legnagyobb párt lett (a kisgazdák, a kommunisták és a szociáldemokraták után), 23 képviselőt küldhetett a nemzetgyűlésbe és egy miniszteri posztot kapott a 18-tagú kormányban. ([[Keresztury Dezső]] vallás- és közoktatásügyi miniszter lett, a belügyminiszteri tárcát a korábban azt birtokló Erdei Ferencnek át kellett adnia a kommunistáknak.)
A párthoz szorosan kötődött az [[1946]]-ban újraindult [[Válasz]] című folyóirat.<ref>[http://www.rev.hu/html/hu/kiadvanyok/evkonyv99/szechenyi.html Széchenyi Ágnes: A „fordulat évei" egy folyóirat történetében. A Válasz újraindulása és ellehetetlenülése, 1946-1949]</ref>
===Két szárnyra szakad===
57. sor:
a szűk, szegényparaszti jelleg feladása és a középparasztság felé való nyitás mellett érvelt és azt mondta, a Parasztpárt feladata volna a kommunista és szociáldemokrata pártokhoz csatlakozott paraszti tömegek megnyerése is. (Mindez azt követte, hogy a [[Független Kisgazdapárt|kisgazdapárti]] [[Nagy Ferenc (miniszterelnök)|Nagy Ferenc]] felvetette, orvosolni kellene földosztáskor a gazdagabb parasztok kárára elkövetett túlkapásokat.)
Erdei és Darvas keményen szembefordult a szövetségi politikát bíráló és bázisnyitást sürgető állásponttal. Veres Péter is őket támogatta:
A gyorsan erőre kapó [[Magyar Parasztszövetség]]en belül azonban a Parasztpárt és a Kisgazdapárt helyi szervezeteinek együttműködése Erdeiék elvei ellenére szorossá vált, amit aggodalommal figyelt az [[Magyar Kommunista Párt|MKP]] és a Szociáldemokrata Párt is. Amikor a kisgazda földművelésügyi miniszter, Kovács Béla megbízásából Kerék Mihály, az Országos Földhivatal igazgatója [[1946]] januárjára elkészítette a földreform visszásságainak rendezésére irányuló tervezetét, az MKP és a Nemzeti Parasztpárt azt a földreform ellen irányuló támadásként utasította vissza és ez sok újonnan földhöz jutott szimpátiáját váltotta ki. (A nyomás alatt Nagy Ferenc miniszterelnök 1946. [[február 23.|február 23-án]] visszahívta Kovács Bélát tárcája éléről és elvetették a Kerék-féle törvénytervezetet.)
Mindezek után a kommunisták hozzáláttak a szociáldemokratákkal és a Parasztpárttal közös, kisgazdaellenes [[Baloldali Blokk]] szervezéséhez.<ref>[http://www.jamk.hu/ujforras/9701_18.htm Baloldali Blokk – Salamon Konrád: Baloldali Blokk – népi megosztottság]</ref>
==Az 1956-os forradalomban==
69 ⟶ 68 sor:
[[Bibó István (politikus)|Bibó István]] és [[Farkas Ferenc (politikus)|Farkas Ferenc]] a Petőfi Párt politikusaiként Nagy Imre [[harmadik Nagy Imre-kormány|harmadik kormányában]] (1956. [[november 3.]]) is tárcát kaptak.
A párt 1956. [[október 31.|október 31-én]], szerdán délután alakult újjá a [[Városliget]]ben, a Vajdahunyad várában lévő Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, nagy tömeg jelenlétében. Az [[S. Szabó Ferenc]] által szervezett, a rádióban is meghirdetett alakuló ülésen Veres Péter lemondott az elnöki posztról. Beszéde közben sokan közbekiabáltak és őt vádolták a párt működésének megszűnéséért. (Illyés megvédte.) <ref>[http://www.rev.hu/sulinet56/online/szerviz/oha/ssznpp.htm S. Szabó Ferenc: A Petőfi Párt a forradalomban]</ref> Az alakuló ülést már október 30-án megelőzte egy összejövetel Illyés Gyula lakásán, a párt több meghatározó alakjának részvételével, ahol határozatot fogadtak el a választmány és az irányító testület tagjairól.<ref name="bibó">[[Huszár Tibor]], [[Bibó István (politikus)|Bibó István]]: ''Bibó István - Beszélgetések, politikai-életrajzi dokumentumok''. Bp., Kolonel Lap- és Könyvkiadó, 132-140. o. ISBN 963-01-9496-1 (1989)</ref>
A párt visszakapta Dorottya utcai székházát. A párt nevét Petőfi Pártra változtatták - a párt nevének megváltoztatását leginkább Németh László szorgalmazta.<ref name="bibó"/> Ezt S. Szabó, akit főtitkárhelyettesnek választottak (a főtitkár Farkas Ferenc volt) utólag így indokolta: ''"Feltételezem, hogy az akkor jól hangzó Petőfi-vonulatba ezzel az elnevezéssel akarták beemelni a Nemzeti Parasztpártot, megszabadulván ezzel a „nemzeti” miatt is sokszor sovinisztává, antiszemitává meg nem tudom mivé gyalázott névtől, meg a parasztiságtól is, mert a Dunántúl népe nem szerette a „paraszti” elnevezést. Annak, hogy „nemzeti” és „paraszt”, voltak olyan hátrányai, amelyek nem csengtek mindig, mindenkinek jól, de az, hogy Petőfi, az a népi vonalon is nagyon jól hangzott."'' De voltak ellentétes hangok is - Bibó például a párt nevének megváltoztatását nem tartotta indokoltnak, illetve a Petőfi nevére való hivatkozást sem praktikus, sem eszmei okokból nem találta megfelelőnek.<ref name="bibó"/>
| |||