„Törökszentmiklós” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Képet adtam hozzá. |
|||
51. sor:
[[Fájl:Torokszentmiklosi teglagyar.JPG|250px|bélyegkép|Az [[1908]]–[[1909]]-ben épült villanytelep épülete, jelenleg a téglagyár présháza, előtérben [[kisvasút]]i polcos kocsikkal]]
[[Fájl:Tmiklos ref templom.jpg|250px|bélyegkép|A református templom]]
[[File:TorokszentmiklosFotoThalerTamas.JPG|250px|thumb|Szentháromság templom]]
Ebben a korszakban következett be az iparosodás terén is jelentősebb előrelépés. A városban a modern gyáripar kezdetei a XIX. század közepére nyúlnak vissza, amikor is 1848-ban [[Lábassy János]] megnyitotta ekéket, ekekapákat, boronákat, gyűrűshengereket gyártó műhelyét.
E műhelyből épült ki az 1950-es években a mezőgépgyár és öntödéje. Az [[1850]]-es években megkezdődött a település határának ármentesítése. [[1857]]-ben megnyitották a várost érintő Szolnok-Debrecen vasútvonalat, amely elősegítette a mezőgazdaság árutermelővé válását, felgyorsította az ipar és kereskedelem fejlődését. Az [[1870]]-[[1880]]-as években több üzem is létesült. Megkezdte működését az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom. A gazdasági fejlődés ellenére 1872. július 27-én visszaminősítették [[Nagyközség (polgári korszak)|nagyközséggé]]. [[1890]]-ben megkezdte működését a [[Hoffmann-féle körkemence|Hoffmann rendszerű]] téglagyár. Az épületegyüttes első részét az első kéménnyel lebontották, a kelet felőli rész a másik kéménnyel azonban ma is üzemel.
| |||