„Sportvitorlás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
11. sor:
Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején az Adrián több hajóépítő cég és vitorlázó egyesület is működött. Legeredményesebb magyar tengeri versenyző [[Battyhány Ödön]] volt, kétszer első lett a Temze-torkolat előtti versenyeken, 1870-ben megnyerte a ''Csatorna-versenyt'' és az angol királynő három díjából kettőt hozott el, sportsikeri elismeréséül megválasztották a Royal Albert Yacht Club kapitányának.
A Balatonon bár régóta használtak vitorlásokat halászatra, sportcélra csak lassan terjedt el. [[Festetics Pál (kamarai alelnök)|Festetics Pál]] 1760-ban Fenékpusztán létesített hajógyárat holland és olasz hajóácsok alkalmazásával, itt készült az első ismert magyar hajó a ''Phönix'', amelyet 1797 július 16-án avattak fel. A vitorlázást egy gőzhajó indította be érdekes módon itt, [[Széchenyi István]] hozatta a legendás ''Kisfaludyt'' a Balatonra, és ennek legénysége kezdte el a vitorlás-versenyzést.
1867-ben létrejött a Balatoni Yacht Egylet, az alapszabály szerint a legkisebb hajó 25 tonnás és a legénység legfeljebb 25 fő lehetett, a klub tagjai főúri, főnemesi osztály tagok lehettek. A drága hajókat Angliából hozatták ezek azonban hamar tönkrementek. 1882-ben alakult a Balatoni Vitorlázó Egylet és augusztus 22-én megrendezték az első versenyt is. Balatonfüredre telepedett Young angol hajóépítő egymás után építette a yachtokat. 1886-ban létesült a balatonfüredi klubház, ami a balatoni vitorlázás fő központja lett. 1881-ben létrejött a Stefánia Yach Egylet, ezt később Magyar Yach Klub-ra keresztelték át, és 1912-ben megalakult a Balatoni Yacht Klub is. Balatonfüred mellett Aligán, Világoson, Almádiban, Csopakon, Siófokon és Lellén jöttek létre vitorlás klubok. Ezt már a kisebb, olcsóbb hajók megjelenése tette lehetővé az 1920–1930-as években.
| |||