„Felix Mendelssohn Bartholdy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor:
 
== Élete ==
[[Hamburg]]ban született, apja, ''Abraham Mendelssohn-Bartholdy'' gazdag bankár, a [[felvilágosodás]] híres filozófusának, ''Moses MendelssohnnakMendelssohn'' a-nak fia volt. Szüleinek négy gyermeke közül Felix a második volt. A család 1811-ben [[Berlin]]be költözött, áttért az evangélikus hitre, és nevét – hogy megkülönböztesse magát a család zsidó hiten maradt ágától – Mendelssohn-Bartholdyra változtatta. A gyereket nívós házitanítók oktatták, például ''Heyse'', az elismert nyelvész. A festésre ''Rösel'' oktatta, a zenei nevelés ''Zelter'' kezében volt. Zongorázni ''Ludwig Berger''-től, hegedülni ''Eduard Reitz''-től tanult. A politikai liberalizmus vonzásába került, szellemileg és művészileg egyaránt felvilágosult légkörű családnál megfordult többek közt [[Heinrich Heine]] is.
 
[[Fájl:Young Mendelssohn.png|bélyegkép|balra|Az ifjú Felix Mendelssohn]]
12. sor:
Mendelssohn 1829-ben európai körútra indult. [[Anglia]] és [[Skócia]] után [[Weimar]] (itt találkozott utoljára Goethével), [[Nürnberg]], [[München]], [[Bécs]] és [[Pozsony]] következett. Ezután Itália városaiba látogatott: [[Velence (Olaszország)|Velence]], [[Firenze]], [[Róma]], [[Nápoly]]. Hosszabb időt töltött [[Párizs]]ban, majd ismét Angliába utazott. Benyomásait zeneművekben örökítette meg: ''Olasz'' és ''Skót szimfónia, Skót szonáta, Hebridák nyitány'' stb.
 
1832-ben tért haza, később [[Düsseldorf]]ban vállalt városi zeneigazgatói állást. 1835-ben [[Lipcse|lipcse]]i meghívásra elvállalta a Gewandhaus-zenekar vezetését. Itt jól érezte magát, kibontakoztathatta mindazokat az értékeket, amiket a zenében fontosnak tartott. A zenekart [[Európa]] egyik vezető együttesévé, Lipcsét nemzetközi rangú zenei központtá fejlesztette. [[Georg Friedrich Händel|Händel]]-oratóriumokat, [[Robert Schumann|Schumann]]-szimfóniákat, [[Ludwig van Beethoven|Beethovent]] és [[Franz Schubert|Schubertet]] vezényelt. 1829-ben mutatta be a ''Máté-passió''-t, amivel elindította Bach németországi reneszánszát.
 
[[Fájl:Cecile Jeanrenaud.jpg|bélyegkép|250px|Mendelssohn felesége, Cécile Jeanrenaud]]
A zenei utánpótlás biztosítására – kezdeményezésére – 1843-ban megalakult a lipcsei konzervatórium, az első ilyen német intézmény. A lipcsei évek alatt születtek nagyszabású oratóriumai, a ''Paulus'', később az ''Éliás'', és a ''Szentivánéji álom''-hoz írt nyitányát kísérőzenévé egészítette ki.
 
Magánéletében biztos támaszra lelt feleségénél, Cécile Charlotte Sophie Jeanrenaud-nál, akit 1837-ben vett nőül, és aki öt gyermekkel ajándékozta meg. Életét a család és a lipcsei munka töltötte ki. Mindeközben azért utazgatott is, hangversenyeket adott [[Birmingham]]ben, [[Frankfurt am Main|Frankfurtban]] és más városokban. A szász király „udvari karmester” címmel tüntette ki, [[Berlin]]be hívták zenei vezetőnek, de Mendelssohn Lipcsében maradt. Írt azért műveket Berlinnek is, elsősorban színpadi zenéket.
 
Szülei halála (1835, 1843) nagyon megviselte, egyre inkább befelé fordult, elfáradt. Az ''Éliás'' bemutatója után még eleget tett egy angliai meghívásnak. Kedves Fanny nővére is elhunyt, Mendelssohnon erőt vett a teljes depresszió,. 1847. november 4-én ben agyvérzésagyvérzésben értehalt ésmeg többszörös agyvérzés meghaltkövetkeztében.
 
== Zenéje ==