„Márki Sándor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→Élete: Helyesírási javítások |
||
25. sor:
==Élete==
1855-től [[Sarkad]]on nevelkedett, az elemi iskolába is ott járt és [[Nagyvárad]]on egy évig; 1864-
Középiskolai tanulmányait 1869-től 1871-ig [[Pozsony]]ban a királyi gimnáziumban, 1871-től 1872-ig a pesti kegyesrendieknél fejezte be, 1872-től 1875-ig a [[ELTE|budapesti egyetem]]en a bölcseleti karon járt és élénk részt vett az ifjúsági életben; titkára, majd alelnöke volt az egyetemi körnek, elnöke e bölcseletsegélyző
1876 őszén tiszti vizsgálatot tett (melynek alapján [[1877]]. [[július 25.|július 25]]-én császári és királyi tartalékos, [[1882]]. [[december 3.|december 3]]-án sz. áll. honvédhadnagy s végre magyar királyi népfelkelő parancsőrtiszt lett). [[1877]]. [[július 14.|július 14]]-én rendes tanárnak nevezték ki az aradi főreáliskolához. 1878-ban doktorátust tett. [[Arad]]on ő volt éveken át az Orczy- és Vásárhelyi-könyvtárak őre, s [[1881]]. [[december 15.|december 15]]-én őt választotta titkárává az akkor alakult [[Kölcsey-egyesület]], melynek utóbb alelnöke, 1886-ban tiszteletbeli tagja lett. [[1886]]. [[szeptember 7.|szeptember 7]]-én a budapesti VII. kerületi gimnáziumhoz tétetett át; [[1888]]. [[január 26.|január 26]]-án egyetemi magántanár lett s [[1892]]. [[június 30.|június 30]]-án az egyetemes történelem rendes tanárává nevezték ki a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetemre]], melynek 1896-97-ben bölcseletkari dékánja, 1914-15-ben pedig a rektora
Részt vett [[1891]]. [[szeptember 26.|szeptember 26]]-án a budapesti turista-társaság alapításában; elnöke a középiskolai tanáregyesület kolozsvári körének, az erdélyi múzeum I. szakosztályának alelnöke, tagja a pedagógiai és az erdélyi irodalmi társaságnak, tiszteleti tagja a Hunyad megyei tört. és rég. társaságnak, a kolozsvári egyetemi körnek és a bölcseletsegélyező egyesületnek. Mint előadó vett részt 1885-ben az országos, 1899-ben a [[vicidale]]i olasz és 1900-ban a [[párizs]]i nemzetközi történelmi kongresszuson. [[Arad vármegye]] 1885-ben és a kolozsvári egyetem 1895-ben megbízta a története megírásával. 1896-ban Kolozsvár város tiszteletbeli tanácsosa lett és mint ilyen tartotta az emlékbeszédet a város ezredévi (1896) és unióünnepén (1898). Mint tanár
Kiváló előadó hírében állott, diákjai tisztelték és szerették. [[1906]]-ban, pedagógus pályájának harmincadik évfordulója alkalmából jubileumi oklevelet szerkesztettek és
Az [[első világháború]] után a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem [[Budapest]]re, majd [[Szeged]]re költözött, Márki Sándor [[1921]]-től haláláig a szegedi [[Szegedi Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetem]] Középkori Történeti Intézetének vezetője volt. Értékes hagyatékát a [[SZTE]] [[Szegedi Egyetemi Könyvtár|Egyetemi Könyvtár]] kézirattára őrzi.
|