„Konstantinápoly ostroma (1453)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bevezető |
|||
1. sor:
{{nincs forrás}}
A [[15. század]] első felében az Anatóliában egyre nagyobb hatalommá váló Oszmán Birodalom sorban foglalta el a szétesőben lévő Bizánci Birodalom kisázsiai területeit és megjelent Konstantinápoly falai előtt is. [[XI. Kónsztantinosz bizánci császár]] az oszmán terjeszkedéstől tartva 1452. decemberében segélykérő levelet írt [[IV. Miklós pápa|IV. Miklós pápának]], azonban európában ekkor fejeződött be a [[százéves háború]] és a német széttagoltság, a [[Magyar Királyság]] 1448-as [[Rigómezei csata (1448)|rigómezei veresége]] lehetetlenné tette egy segítséget jelentő nyugati keresztes hadsereg felállítását. Bizánc az utolsó pillanatokig [[Hunyadi János]] felmentő seregeiben reménykedett. Konstantinápoly 9000 védővel és 20 kilométer hosszú erődítményrendszerrel várta II. Mehmed 70 000 főre tehető hódító oszmán hadseregét. <ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1453_majus_29_konstantinapoly_az_oszmanok_kezere_kerul/ 1453. május 29. Konstantinápoly az oszmánok kezére kerül], rubicon.hu</ref>
== Előzmények ==
43 ⟶ 44 sor:
A főbb templomokat mecsetekké építtették át. Ugyancsak II. Mohamed nevéhez fűződik a későbbi magyar [[hadifogság|hadifoglyok]] révén a magyar köztudatba is bekerülő, [[Héttorony]] kijavítása, és erőddé alakítása is. Hasonlóképen igen szép mecsetet emelt utódja, [[II. Bajazid|Bajazid]] ([[1498]]), sőt az utánuk uralkodott török szultánoknak mindegyike. Konstantinápoly sorsa azóta tükörképe a török birodalom (és a modern [[Törökország]]) politikai eseményeinek.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Irodalom ==
| |||