A'''Konstantinápoly elestének''' fő oka a [[15. század]] első felében, az Anatóliában egyre nagyobb hatalommá váló Oszmán Birodalom terjeszkedése volt, amikor sorban foglalta el a szétesőben lévő [[Bizánci Birodalom]] kisázsiai területeit és megjelent [[Konstantinápoly]] falai előtt is. [[XI. Kónsztantinosz bizánci császár]] az oszmán terjeszkedéstől tartva 1452. decemberében segélykérő levelet írt [[IV. Miklós pápa|IV. Miklós pápának]], azonban európában ekkor fejeződött be a [[százéves háború]] és a német széttagoltság, a [[Magyar Királyság]] 1448-as [[Rigómezei csata (1448)|rigómezei veresége]] lehetetlenné tette egy segítséget jelentő nyugati keresztes hadsereg felállítását. Bizánc az utolsó pillanatokig [[Hunyadi János]] felmentő seregeiben reménykedett. Konstantinápoly 9000 védővel és 20 kilométer hosszú erődítményrendszerrel várta II. Mehmed 70 000 főre tehető hódító oszmán hadseregét. <ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1453_majus_29_konstantinapoly_az_oszmanok_kezere_kerul/ 1453. május 29. Konstantinápoly az oszmánok kezére kerül], rubicon.hu</ref>
