„Konstantinápoly ostroma (1453)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
{{nincs forrás}}
'''Konstantinápoly elestének''' fő oka a [[15. század]] első felében, az Anatóliában egyre nagyobb hatalommá váló Oszmán Birodalom terjeszkedése volt, amikor sorban foglalta el a szétesőben lévő [[Bizánci Birodalom]] kisázsiai területeit és megjelent [[Konstantinápoly]] falai előtt is. [[XI. Kónsztantinosz bizánci császár]] az oszmán terjeszkedéstől tartva [[1452]]. decemberében segélykérő levelet írt [[IV. Miklós pápa|IV. Miklós pápának]], azonban a keresztény [[Európa|Európában]] ekkor fejeződött be a [[százéves háború]] és a német széttagoltság, a [[Magyar Királyság]] 1448-as [[Rigómezei csata (1448)|rigómezei veresége]] lehetetlenné tette egy segítséget jelentő nyugati keresztes hadsereg felállítását. Bizánc az utolsó pillanatokig [[Hunyadi János]] felmentő seregeiben reménykedett. Konstantinápoly 9000 védővel és 20 kilométer hosszú erődítményrendszerrel várta [[II. Mehmed oszmán szultán]] 70 000 főre tehető hódító oszmán hadseregét. Miután Konstantinápoly ostroma befejeződött a törököknek sikerült egy állandó bázist kiépíteniük a keresztény Európában. <ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1453_majus_29_konstantinapoly_az_oszmanok_kezere_kerul/ 1453. május 29. Konstantinápoly az oszmánok kezére kerül], rubicon.hu</ref>
 
== Előzmények ==
10 720

szerkesztés