„Konstantinápoly ostroma (1453)” változatai közötti eltérés

== Következmények ==
[[Kép:Braun Bzyantium Constantinopolis UBHD.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Konstantinápoly térképe, ''Beschreibung vnd Contrafactur der vornembster Stät der Welt'', Köln, 1582]]
A foglyok száma 60 000{{szám|60000|-re}} rúgott, a halottaké talán ennél is többre. A [[Hagia Szophia-]] templomban olyan magasan hevertek a testek, hogy napokig tartott, amíg azt a hódító szultán parancsának megfelelően főmecsetté alakíthatták. Kevés ember menekült meg (főleg hajón). Konstantinápoly elestével megszűnt a kereszténység egyik központja, sőt fővárosa lett az [[Oszmán Birodalom]]nak. A rablás és pusztítás borzalmai lassanként elmúltak, a hódító szultán és utódai türelmesek voltak a keresztényekkel szemben, akiknek vallásuk szabad gyakorlását biztosították, sőt új patriárkát[[pátriárka|pátriárkát]] is választhattak.
 
A harcok idejére a városból elmenekülő genovaiak visszatérhettek, ám az olasz közösség többé nem a genovai ''podestà'' (polgármester) irányítása alá tartozott – megerősödött a [[Velencei Köztársaság|velenceiek]] befolyása, akik később átvették Pera (Galata) irányítását is.
 
A főbb templomokat mecsetekké építtették át. Ugyancsak II. Mohamed nevéhez fűződik a későbbi magyar [[hadifogság|hadifoglyok]] révén a magyar köztudatba is bekerülő, [[Héttorony]] kijavítása, és erőddé alakítása is. Hasonlóképen igen szép mecsetet emelt utódja, [[II. Bajazid oszmán szultán|Bajazid]] ([[1498]]), sőt az utánuk uralkodott törökoszmán szultánoknak mindegyike. Konstantinápoly sorsa azóta tükörképe aaz török[[Oszmán birodalomBirodalom]] (és a modern [[Törökország]]) politikai eseményeinek.
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}