„Véralvadás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a helyesírás |
a →A vérlemezkék összetapadása és aktiválódása: betűhiba |
||
22. sor:
=== A vérlemezkék összetapadása és aktiválódása ===
Ha egy véredény sérül, akkor a vér érintkezésbe kerül a környező [[kötőszövet]]ekkel, így a bennük levő kollagénrostokkal is. A [[Kötőszövet|kollagén]] szerkezeti fehérje, amelynek valamelyik típusa lényegében mindenütt megtalálható a sejtközötti állományban. A vérlemezkék először ezekhez tapadnak hozzá, vékony réteggel vonva be a sérülés felületét.<ref>{{cite web|url=http://web.indstate.edu/thcme/mwking/-coagulation.html#activation|title=Véralvadás aktiválása|language=angol}}</ref> Az adhéziót a monociták és az érfal sejtjei által elválasztott von
A tapadás aktiválja a vérlemezkéket: egy összetett keveréket szabadítanak fel, ami többek között kalciumionokat, ADP-t, [[szerotonin]]t, thromboxan A<sub>2</sub>-t tartalmaz. Ennek hatására újabb vérlemezkék gyűlnek a sérülés helyére (kemotaxis). A vérlemezkék által kibocsátott anyagok között vannak véralvadási faktorok (V-ös, VIII-as faktor), a tapadást segítő anyagok (vWF, fibronektin, thrombospondin) és növekedési faktorok.<ref name=Silbernagl>{{cite book|author=Rainer Klinke, Hans-Christian Pape, Stefan Silbernagl (Hrsg.)|title= Lehrbuch der Physiologie. 5. Auflage.|publisher= Thieme, Stuttgart|year= 2005|id= ISBN 3-13-796003-7|pages Seite 246-247|language=német}}</ref> Különböző anyagcsereutak hatására még több thromboxan A<sub>2</sub> és PAF (Platelet Activating Factor, vérlemezke aktiváló faktor) szabadul fel. Ezek közül egyesek beindítják a tulajdonképpeni véralvadást.
|