„Tibeszti” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
35. sor:
A '''Tibeszti-hegység''' egy inaktív vulkánokból álló hegység a [[Szahara]] központi részén, [[Csád]] [[Bourkou-Ennedi-Tibeszti Régió]]jában. Északi nyúlványai átérnek [[Líbia|Líbiába]].
 
A [[Csád]] északi részén egészen a [[Líbia|Líbiával]] vitatott határterületig húzódó hegyvidék mintegy 100&nbsp;000 km² -en terül el.<ref>Permenter, Jason L.; Oppenheimer, Clive (2007). Volcanoes of the Tibesti massif (Chad, northern Africa</ref> A Szaharából kiemelkedő hegység vastag vulkáni képződményekkel takart, őskori kristályos talapzat felboltozódásával keletkezett. A Tibeszti vulkanizmusa a kontinentális forró pontok jellegzetes példája. Itt találjuk a [[Szahara]] legmagasabb csúcsait,<ref>Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza</ref> melyek közül jó néhány meghaladja a 3000 méteres magasságot is. Az [[Emi Koussi]] (3415 m, kiejtve: ''Emi-Kuszi'') - egyben [[Csád]] legmagasabb pontja is - egy 14 km átmérőjű és kb. 1300 méter mély robbanásos kaldera szélén áll.<ref>Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza</ref> További magas hegycsúcsok: [[Kegueur Terbi]] (3376 m), [[Tarso Taro]] (3325 m), a potenciálisan aktív [[Pic Tousside]] (3265 m) vulkán és a [[Soborom]] (3100 m). A hegyvidéken valamivel nedvesebb az éghajlat, mint a környező száraz sivatagban. Éves csapadékmennyisége 10-60 mm, <ref>Hughes, R.H.; Hughes, J.S. (1992). "Chad". A Directory of African Wetlands.</ref> de a legtöbb helyen kevesebb mint 20 mm/év. <ref>Row-Zwil. Éditions Atlas. 1979. Grande Encyclopédie de la Montagne </ref>
 
Zouar környékén ősi sziklarajzok találhatók, melyek főleg az i. e. 5. - 3. évezredből származnak.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tibeszti