„Palau (állam)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a →‎Történelem: OH. 736.: Fülöp-szigeteki
64. sor:
Évezredeken át Palaun [[matrilineáris]] társadalom volt. Hagyományosan a föld, pénz és a társadalmi pozíció nőágon öröklődtek. A klánok földje anyáról a legidősebb lányra szállt. A modern apaági öröklési rendet a császári [[Japán]] vezette be. A [[második világháború]] alatt a nemzetségi földeket a japán kormány elkobozta és személyi tulajdonként újraosztotta. A régi rendszer visszaállítására csak erőtlen kísérlet történt.
 
Palaut 1543-ban fedezte fel [[Ruy López de Villalobos]]. Ettől kezdve spanyol területnek számított, de a spanyol uralom jobbára névleges maradt. A [[fülöpFülöp-szigetek]]i gyarmati kormányzat volt területileg illetékes. 1885 előtt néhány szigetet [[Németország]] szállt meg. A kitört vitában [[XIII. Leó pápa]] volt a döntőbíró, aki a szigeteket [[Spanyolország]]nak ítélte, de gazdasági koncessziókat adott Németországnak és az [[Amerikai Egyesült Államok]]nak.
 
1898-ban Spanyolország vereséget szenvedett a [[spanyol-amerikai háború]]ban. Ekkor eladta csendes-óceáni birtokait Németországnak. A németek Palaut [[Új-Guinea|Új-Guineából]] igazgatták. Megkezdték a [[foszfát]] és a [[bauxit]] bányászatát. Ez azután is folytatódott, hogy a szigeteket az [[első világháború]]ban megszállta a [[Japán Birodalom]]. A békekötés után Japán [[népszövetség]]i mandátumterületként igazgatta a szigeteket. A japán kormány támogatta [[japánok]] és [[koreaiak]] letelepedését. Fejlesztették a gazdasági életet, megkezdődött a [[tonhal]] és a [[kopra]] feldolgozása.