„Lukács (esztergomi érsek)” változatai közötti eltérés

a
Rendezés a gondolatjelek körül
a (nagykötőjelek, pontok)
a (Rendezés a gondolatjelek körül)
=== Béla és Lukács ===
 
III. István – a bizánci veszély elhárítója – 1172-ben hunyt el. Halálakor ismét napirendre került a trónutódlás kérdése. Az új király – Lukács heves tiltakozása ellenére – az immár tíz éve Bizáncban élő Béla lett, aki - miután a császárnak fia született - elvesztette trónutódlási jogát, és Mária hercegnő kezét. Lukács tiltakozásnak a bizánci egyházi befolyástól való félelem volt az oka, és inkább az elhunyt király másik öccsét, Géza herceget látta volna szívesen a trónon. A bátor főpap megtagadta III. Béla megkoronázását, amit – külön pápai engedéllyel – a Mikó vagy Chema nevű [[kalocsa]]i érsek végzett el. Az esztergomi főpap erélyes föllépése rossz viszonyt teremtett Gézával. Ez azonban csak a kisebbik baj volt, mert a koronázást III. Sándor felszólítása ellenére sem végezte el. A pápa és a főpap régebbi jó viszonya nagyon megromlott.
 
III. Béla (1172–1196), bár görög földről érkezett, felesége révén meghonosította hazánkban a francia kultúra szellemiségét, így paradox módon akitől Lukács a latin kereszténységet féltette, az lett annak erős védőbástyája.
116 360

szerkesztés