„Maxwell-egyenletek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
látszik, hogy mindenki a maga írományát tette előre, logikai sorrendtől, fontosságtól függetlenül
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
105. sor:
| [[coulomb]] per [[köbméter]]: <math> \frac{C}{m^3}</math>
|}
 
 
== Az egyenletek története ==
 
Maxwell [[1864]]-ben először írta fel a négy törvényt együtt, és észrevette, hogy az Ampere-törvény módosításra szorul: a változó elektromos mező ugyanúgy viselkedik, mint az áram, ugyanúgy létrehoz mágneses teret. Ezen tag figyelembe vételével az egyenletekből következik a [[töltésmegmaradás]], ami egy máig alapvetőnek gondolt [[megmaradási tétel]].
 
Maxwell megmutatta, hogy az egyenletek szerint (ha módosítását figyelembe vesszük) létrejöhetnek [[elektromágneses hullám]]ok, olyan hullámok, melyekben az oszcilláló elektromos és mágneses mező halad (mai tudásunk szerint) vákuumban. Az akkor elérhető adatokat felhasználva a hullámok terjedési sebességet Maxwell 310 740 000 [[m/s]] nagyságúnak számította ki. Maxwell ([[1865]]) ezt írta:
 
:''Ez a sebesség olyan közel esik a [[fénysebesség|fényéhez]], hogy erős okunk van feltételezni, hogy a fény maga (beleértve a hősugárzást és a többi sugárzást ha létezik) elektromágneses zavar, mely hullám formájában terjed az elektromágneses térben az elektromágnesesség törvényei szerint.''
 
Maxwell következtetése helyes volt, de nem érhette meg annak [[Heinrich Hertz]] által elvégzett [[1888]]-as igazolását. A [[fény]] mennyiségi értelmezése elektromágneses hullámként, melyet Maxwell tett meg, a [[19. század]]i fizika egyik nagy diadala. Valójában [[Michael Faraday]] hasonló képet festett a fényről [[1846]]-ban, de nem volt képes annak mennyiségi leírását adni, sebességét megjósolni. A maxwelli elektrodinamika felfedezése nagy hatással volt a fizikára, olyan új elméletek csíráztak ki belőle, mint például a [[speciális relativitáselmélet]]. Az elektrodinamika kvantált elmélete, a relativisztikus kvantumelektrodinamika a mai fizikai elméletek legpontosabbika. Számos gyakorlati felhasználása gazdagítja mindennapi életünket a [[mikrohullámú sütő]]től a [[lézerkés]]en át egészen a modern távközlési rendszerekig.
 
 
208 ⟶ 219 sor:
:<math> {\partial A^\mu \over \partial x^\mu}=0</math>
 
== Az egyenletek története ==
 
Maxwell [[1864]]-ben először írta fel a négy törvényt együtt, és észrevette, hogy az Ampere-törvény módosításra szorul: a változó elektromos mező ugyanúgy viselkedik, mint az áram, ugyanúgy létrehoz mágneses teret. Ezen tag figyelembe vételével az egyenletekből következik a [[töltésmegmaradás]], ami egy máig alapvetőnek gondolt [[megmaradási tétel]].
 
Maxwell megmutatta, hogy az egyenletek szerint (ha módosítását figyelembe vesszük) létrejöhetnek [[elektromágneses hullám]]ok, olyan hullámok, melyekben az oszcilláló elektromos és mágneses mező halad (mai tudásunk szerint) vákuumban. Az akkor elérhető adatokat felhasználva a hullámok terjedési sebességet Maxwell 310 740 000 [[m/s]] nagyságúnak számította ki. Maxwell ([[1865]]) ezt írta:
 
:''Ez a sebesség olyan közel esik a [[fénysebesség|fényéhez]], hogy erős okunk van feltételezni, hogy a fény maga (beleértve a hősugárzást és a többi sugárzást ha létezik) elektromágneses zavar, mely hullám formájában terjed az elektromágneses térben az elektromágnesesség törvényei szerint.''
 
Maxwell következtetése helyes volt, de nem érhette meg annak [[Heinrich Hertz]] által elvégzett [[1888]]-as igazolását. A [[fény]] mennyiségi értelmezése elektromágneses hullámként, melyet Maxwell tett meg, a [[19. század]]i fizika egyik nagy diadala. Valójában [[Michael Faraday]] hasonló képet festett a fényről [[1846]]-ban, de nem volt képes annak mennyiségi leírását adni, sebességét megjósolni. A maxwelli elektrodinamika felfedezése nagy hatással volt a fizikára, olyan új elméletek csíráztak ki belőle, mint például a [[speciális relativitáselmélet]]. Az elektrodinamika kvantált elmélete, a relativisztikus kvantumelektrodinamika a mai fizikai elméletek legpontosabbika. Számos gyakorlati felhasználása gazdagítja mindennapi életünket a [[mikrohullámú sütő]]től a [[lézerkés]]en át egészen a modern távközlési rendszerekig.
 
== Külső hivatkozások ==