„Tibeszti” változatai közötti eltérés

A [[Csád]] északi részén egészen a [[Líbia|Líbiával]] vitatott határterületig húzódó hegyvidék mintegy 100&nbsp;000 km²-en terül el.<ref>Permenter, Jason L.; Oppenheimer, Clive (2007). Volcanoes of the Tibesti massif (Chad, northern Africa</ref> (Kicsit nagyobb Magyarországnál.) A Szaharából kiemelkedő hegység vastag vulkáni képződményekkel takart, őskori kristályos talapzat felboltozódásával keletkezett. A Tibeszti [[vulkanizmus]]a a kontinentális forró pontok jellegzetes példája. Itt találjuk a [[Szahara]] legmagasabb csúcsait,<ref>Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza</ref> melyek közül jó néhány meghaladja a 3000 méteres magasságot. Az [[Emi Koussi]] (3415 m, kiejtve: ''emi-kuszi'') - egyben [[Csád]] legmagasabb pontja - egy 14 km átmérőjű és kb. 1300 méter mély robbanásos [[kaldera]] szélén áll.<ref>Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza</ref> További magas hegycsúcsok: [[Kegueur Terbi]] (3376 m), [[Tarso Taro]] (3325 m), a potenciálisan aktív [[Pic Tousside]] (3265 m) vulkán és a [[Soborom]] (3100 m). A hegyvidéken valamivel nedvesebb az éghajlat, mint a környező száraz sivatagban. Éves csapadékmennyisége 10-60 mm,<ref>Hughes, R.H.; Hughes, J.S. (1992). "Chad". A Directory of African Wetlands.</ref> de a legtöbb helyen kevesebb mint 20 mm/év. <ref>Row-Zwil. Éditions Atlas. 1979. Grande Encyclopédie de la Montagne </ref>

 

 

A terület régóta otthont ad a Toubou népnek, mely már az i. e. 5. században kereskedelmi kapcsolatban állt [[Karthágó]]val.<ref>http://visiterletchad.com/accueil/a-voir-et-a-faire/sites-touristiques/les-deserts/tibesti</ref>

File:Tibesti east of bardai.jpg|A hegység Bardai-tól keletre

File:Emi Koussi inner crater.jpg|Az Emi Koussi krátere

</gallery>