„Spanyol–amerikai háború” változatai közötti eltérés

{{Katonai konfliktus infobox

* Amerikai győzelem

* Protektorátus Kuba felett

* A spanyol gyarmatbirodalom összeomlása

* [[Filippínó–amerikai háború]]

}}

 

A spanyol uralom ellen évek óta folyt lázadás Kubában, az USA pedig korábban is összeütközésbe került Spanyolországgal, például 1873-ban a [[Virginius incidens]] okán, amikor a Virginius legénységét, köztük több amerikai állampolgárt is kivégeztek a spanyolok. Az Egyesült Államok közvéleményét spanyolellenes propagandával befolyásolták az olyan újságírók, mint [[Joseph Pulitzer]] és [[William Randolph Hearst]], akik a [[sárga újságírás]] eszközét alkalmazták a kubai spanyol adminisztráció kritizálására. A három hónapig tartó háború közvetlen kiváltó oka a januárban [[Havanna|Havannába]] küldött [[USS Maine]] 260 halálos áldozattal járó felrobbanása volt, amelyet az akkori közvélemény spanyol szabotázs eredményének gondolt. A [[Demokrata Párt|demokraták]] és bizonyos gyártulajdonosok nyomására [[William McKinley]] [[Republikánus Párt (USA)|republikánus]] elnök belekényszerült egy olyan háborúba, amit elkerülni próbált.<ref>{{Opcit|n=Beede|o=148}}</ref> Spanyolország kereste a kiegyezés lehetőségét, ám az Egyesült Államok ezt elutasította, és [[ultimátum]]ot küldött, Kuba feladását követelve. Először [[Madrid]], majd [[Washington (főváros)|Washington]] üzent hadat.<ref>{{Opcit|n=Beede|o=120}}</ref>

 

 

A háború az 1898-as [[Párizsi béke (1898)|párizsi békével]] zárult le, ahol az Egyesült Államok protektorátust szerzett Kuba felett, a spanyolok pedig lemondtak gyarmati fennhatóságukról [[Puerto Rico]], [[Guam]] és a [[Fülöp-szigetek]] felett. Ez utóbbi 20 millió dollárért vásárolta meg az USA.<ref>[http://www.loc.gov/rr/hispanic/1898/intro.html The World of 1898: The Spanish–American War]</ref> A vereség és a gyarmati birodalom összeomlása mélyen megrázta a spanyol nemzeti öntudatot, ami a társadalom alapos filozófiai és művészeti újraértékeléséhez vezetett.<ref name="108–109"/>

A terv szerint a [[Máximo Gómez]] vezette egység [[Santo Domingo|Santo Domingóból]], az [[Antonio Maceo Grajales]] vezette [[Costa Rica|Costa Ricából]], egy harmadik pedig az Egyesült Államokból kellett elinduljon (ez utóbbit a floridai hatóságok megakadályozták), és különböző pontokon partra szálljon, hogy felkeléseket robbantson ki. Bár a terv sikerrel járt, korántsem sikerült akkora erőt felvonultatniuk, mint Martí remélte. Miután a gyors győzelem lehetősége elveszett, a felkelők elhúzódó gerillaháború megvívására rendezkedtek be.<ref name="books.google.com" />

 

 

A növekvő nyomás arra kényszerítette Cánovast, hogy leváltsa Campos tábornok, és helyette [[Valeriano Weyler]]t nevezze ki, akinek volt tapasztalata mind a tengerentúli, mind az anyaországi lázadások leverésében. Weyler úgy fosztotta meg a felkelést a fegyverektől, utánpótlástól és segítségtől, hogy bizonyos kubai körzetek lakóit [[koncentrációs tábor|újraösszpontosító övezetek]]be kényszerítette a katonai támaszpontok közvetlen közelében,<ref name="online"/> ezzel mintegy {{szám|100000}} kubai halálát okozva.<ref name="maine" /> Ez a stratégia eredményesnek bizonyult a lázadás terjedésének megfékezésében. Az Egyesült Államokban azonban a spanyolellenes propaganda tüzét hevítette.<ref>{{Opcit|n=Trask|o=8–10}}; {{Opcit|n=Carr|o=379–388}}</ref> Egyik beszédében [[William McKinley]] elnök ezzel támadta a lázadók ellen tett spanyol lépéseket, és azt mondta, hogy „ez nem civilizált hadviselés”, hanem „kiirtás”.<ref>{{cite web|url=http://www.presidency.ucsb.edu/ws/index.php?pid=29538|title=William McKinley : First Annual Message|date=December 6, 1897|publisher=[[The American Presidency Project]]}}</ref><ref>{{citation|author=James Ford Rhodes|title=The McKinley and Roosevelt Administrations 1897–1909|url=http://books.google.com/?id=em-5IEHHTAUC|year=2007|publisher=READ BOOKS|isbn=978-1-4067-3464-5|pages=[http://books.google.com/books?id=em–5IEHHTAUC&pg=PA44 44]}}, citing an annual message delivered December 6, 1897 from {{citation|author=French Ensor Chadwick|title=The relations of the United States and Spain: diplomacy|url=http://books.google.com/?id=ozGTAAAAIAAJ|year=1968|publisher=Russell & Russell}}</ref>

 

Az elnök, tisztában lévő a konfliktust övező politikai bonyolultsággal, békés megoldást keresett a felkelésre. Azzal fenyegetőzött, hogy elismeri Kubát hadviselő félként, így engedélyezi a felkelők jogszerű újrafelfegyverézést amerikai cégek által, és elküldte [[Stewart L. Woodford]]ot tárgyalni [[Madrid]]ba. [[Práxedes Sagasta]] miniszterelnökkel, Cánovas kubai autonómiát támogató utódjával folytatott zökkenőmentes megbeszéléseket. Weylert leváltották,<ref name="maine">{{cite web |url=http://www.history.navy.mil/faqs/faq71-1.htm |title=The Destruction of USS Maine |publisher=Naval History and Heritage Command |accessdate=2014-01-29}}</ref> és Kuba számára az autonómia megadását 1898. január 1-jére tűzték ki.<ref>{{Opcit|n=Offner (2004)|o=54–55}}</ref> Az amerikaiak bizalmatlanul álltak ehhez, a felkelők pedig tovább folytatták a harcot a teljes függetlenségért.<ref name="maine" />

=== USS Maine ===

[[Fájl:USSMaine.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A felrobbant [[USS Maine]] roncsa [[Havanna]] kikötőjében]]