„Spanyol–amerikai háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2014. május 4. óta változatlan |
a +betű |
||
28. sor:
A spanyol uralom ellen évek óta folyt lázadás Kubában, az USA pedig korábban is összeütközésbe került Spanyolországgal, például 1873-ban a [[Virginius incidens]] okán, amikor a Virginius legénységét, köztük több amerikai állampolgárt is kivégeztek a spanyolok. Az Egyesült Államok közvéleményét spanyolellenes propagandával befolyásolták az olyan újságírók, mint [[Joseph Pulitzer]] és [[William Randolph Hearst]], akik a [[sárga újságírás]] eszközét alkalmazták a kubai spanyol adminisztráció kritizálására. A három hónapig tartó háború közvetlen kiváltó oka a januárban [[Havanna|Havannába]] küldött [[USS Maine]] 260 halálos áldozattal járó felrobbanása volt, amelyet az akkori közvélemény spanyol szabotázs eredményének gondolt. A [[Demokrata Párt|demokraták]] és bizonyos gyártulajdonosok nyomására [[William McKinley]] [[Republikánus Párt (USA)|republikánus]] elnök belekényszerült egy olyan háborúba, amit elkerülni próbált.<ref>{{Opcit|n=Beede|o=148}}</ref> Spanyolország kereste a kiegyezés lehetőségét, ám az Egyesült Államok ezt elutasította, és [[ultimátum]]ot küldött, Kuba feladását követelve. Először [[Madrid]], majd [[Washington (főváros)|Washington]] üzent hadat.<ref>{{Opcit|n=Beede|o=120}}</ref>
Bár a fő kérdés Kuba függetlensége volt, a harcok a [[Csendes-óceán]]on is folytak. Az amerikai tengeri fölény döntőnek bizonyult, és lehetővé tette az expedíciós erők partraszállását Kubában, ahol a spanyol helyőrséget a felkelők támadásai és a [[sárgaláz]] már térdre kényszerítették.<ref>{{Opcit|n=Pérez (1998)|o=89}}</ref> A létszámfölényben lévő amerikai, kubai és filippínó csapatok elfoglalták [[Manila|Manilát]] és [[Santiago de Cuba|Santiago de Cubát]] a spanyol egységek némelyikének jó teljesítménye és a például a [[San Juan-dombi csata|San Juannál]] tanúsított ádáz ellenállására ellenére.<ref>{{cite web|url=http://www.strategypage.com/articles/default.asp?target=spaniard/spaniard.htm |title=Military Book Reviews |publisher=StrategyPage.com |accessdate=2014-01-24}}</ref> Miután két elavult flottát elsüllyesztettek az
A háború az 1898-as [[Párizsi béke (1898)|párizsi békével]] zárult le, ahol az Egyesült Államok protektorátust szerzett Kuba felett, a spanyolok pedig lemondtak gyarmati fennhatóságukról [[Puerto Rico]], [[Guam]] és a [[Fülöp-szigetek]] felett. Ez utóbbi 20 millió dollárért vásárolta meg az USA.<ref>[http://www.loc.gov/rr/hispanic/1898/intro.html The World of 1898: The Spanish–American War]</ref> A vereség és a gyarmati birodalom összeomlása mélyen megrázta a spanyol nemzeti öntudatot, ami a társadalom alapos filozófiai és művészeti újraértékeléséhez vezetett.<ref name="108–109"/>
| |||