Wikipédia

„Lengyelország az első Piastok korában (1138-ig)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 780 szerkesztés
a Bot: en:History of Poland during the Piast dynasty egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
10 915 szerkesztés
33. sor:
Mieszko halála után fia, '''[[I. Boleszláv lengyel király|Vitéz Boleszláv]]''' (''Bolesław Chrobry'') került a trónra. Őt tekinthetjük Lengyelország valódi megalapítójának. III. Ottó szövetségese volt, aki szimbolikusan királlyá koronázta őt 1000-ben és hozzájárult érsekség alapításához, Gnieznóban. Egyelőre mégsem lett Boleszláv jogailag királlyá, pedig [[II. Szilveszter pápa]] állítólag küldött neki koronát. A legenda szerint ezt végül a magyarok kapták meg, [[I. István]] számára. III. Ottó már 1002-ben meghalt, Boleszláv kihasználva a zűrzavart a császár halála után, megszerezte Lausitzot.
 
1002-ben elűzték [[III. Boleszláv cseh fejedelem|Vöröshajú Boleszláv]] cseh fejedelmet. A következő évben Vitéz Boleszláv segítségével visszatért, de kegyetlenkedései miatt újból elűzték. Ezúttal a lengyel fejedelem már nem segítette, hanem foglyul ejtette, megvakíttatta, és haláláig egy lengyel várba záratta, majd elfoglalta a cseh trónt. Így, Vitéz Boleszláv uralma alá került Csehország, Morvaország, Kis-Lengyelország és (Gallus Anonymus gesztája alapján) valószínűleg a mai Észak-Szlovákia is.
 
Németország új királya, [[II. Henrik német-római császár|II. Henrik]] (Civakodó Henrik fia), elfogadta, hogy Boleszláv elfoglalta Lausitzot, mert még a trónra kerülése kötötte le, ezért hűbéri birtokként átengedte Lausitzot Boleszlávnak. Mivel Boleszláv nem akarta letenni a hűbéri esküt Henriknek, ő 1003-ban hadjáratot szervezett és megdöntötte Boleszláv hatalmát Prágában (1004). Lengyelországnál maradt Morvaország és Felső-Szlovákia. 1005 és 1007 között meghódította Lausitzot is. A Henrik és Boleszláv közötti háborúk 1018-ig tartottak, ezek végén Henrik – már császárként – szövetséget kötött [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|Bölcs Jaroszláv]] kijevi fejedelemmel. A bautzeni békével fejeződött a háború, amelynek értelmében Boleszláv csak Lausitzot őrizte meg, most már mint a saját tulajdonát és nem hűbéri birtokot. A háború során Boleszláv Istvánnal is összecsapott a Felvidék területén, majd a két uralkodó (az 1018-as kijevi hadjárat előtt) békét kötött..
 
A lengyel-német háborút kihasználva, 1007 táján Nyugat-Pomeránia függetlenítette magát Lengyelországtól.
41. sor:
A bautzeni béke megkötése után, 1018-ban Boleszláv hadjáratot indított [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|Bölcs Jaroszláv]] kijevi fejedelem ellen, annak érdekében, hogy trónra ültesse a vejét, [[I. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem|Szvjatopolkot]]. Meghódította [[Kijev]]et és újra Lengyelországhoz csatolta a 981-ban elvesztett Vörös földet (Kijev ostromában [[I. István magyar király]] katonái is részt vettek). Szvjatopolk nem tudta fenntartani a hatalmát. Amikor elűzték, újra segítséget kért Boleszlávtól, de a lengyel fejedelem már nem segített, mert felismerte, hogy a veje nem érdemes erre. Boleszláv támogatta Jaroszlávot mint méltó uralkodót és megnemtámadási szerződést kötött vele.
 
A Vitéz Boleszláv államának a hatalma arra inspirálta a fejedelmet, hogy megszerezze a királyi koronát. Már 1000-ben megpróbálkozott ezzel, de nem sikerült neki. Mivel 1024-ben meghalt [[VIII. Benedek pápa]] és II. Henrik császár (mindketten csak ártottak Lengyelországnak), Boleszláv törekvése [[XIX. János pápa|XIX. János pápánál]] ezúttal sikerrel járt. 1025 áprilisában megkoronáztatta magát, de két hónappal később meghalt.
 
Az első Piastok államának központja [[Gniezno]] volt. A kereszténység jótékony hatására gyorsan fejlődött az ország mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális téren. Ekkor még sokféle nyelvű és etnikumú törzsek éltek itt, akik tanyákon laktak, de törvények hatására falvakba, városokba (''posada'') kezdtek tömörülni, ahol a mezőgazdaságon kívül már iparral is foglalkoztak. A nagyobb települések körül erődítmények jöttek létre, amelyeket várnagyok és őrgrófok (palatinusok''palatinus''ok) vezettek. Kialakult a [[Feudalizmus|feudális]] társadalom, így a nemeseknek fegyverrel kellett szolgálniuk az urukat.
 
== Állam bukása - II. Mieszko és Veszprém ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyelország_az_első_Piastok_korában_(1138-ig)”