Az [[erdélyi szászok|erdélyi szász]] falvak a [[13. század]]ban jelentek meg, amikor a magyar királyok szászokat telepítettek a vidékre. Különböző kiváltságokat élveztek és a sajátos közösségformáló kultúrájuk évszázadokánévszázadokon át fentmaradt. Mivel a vidéket állandó török és tatár betörések fenyegették, a szászok különböző méretű erődítményeket építettek. A 15. század közepéről már 250 szász falu erődtemplomáról maradtak fenn adatok. A legfontosabb városokat teljesen megerősítették, a kisebb falvak pedig egy-egy erődtemplom köré csoportosultak. A templomokat vastag fallal vették körül, amelyet [[lőrés]]ekkel, [[szuroköntő]]kkel, [[gyilokjáró]]kkal és a kor hadászati szintjének megfelelő egyéb védelmi elemekkel láttak el.<ref name="Cziráki">{{cite book | title = Az erdélyi szászok története. Erdélyi szász irodalomtörténet | id = ISBN 963 87195 08 | last = Cziráki | first = Zsuzsanna | year = 2006 | publisher = Imedias Kiadó | location = Kozármisleny }}</ref> Veszély esetén a teljes lakosság a falon belülre költözött. Az erődtemplom sarokbástyáiban és védőfalaiban raktározták a családok gabona- és szalonnakészletét, béke- és háborúidőben egyaránt, olyan zár alatt, amelyet a tulajdonos nem nyithatott ki egyedül. Itt őrizték a lányok kelengyésládáját is. Az éléstárakat hetente kétszer lehetett kinyitni, és a közösség elöljárói felügyelete alatt kivenni a tartalékból.<ref name="Éltető">Éltető József: Éléskamra a templomerődben. in: Kövi Pál: Erdélyi lakoma, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980</ref>
A templomerődök azonban csak ideiglenesidőleges védelmet biztosítottak a támadások ellen, ezért előre látható veszély esetén a falvak lakói a legközelebbi erődített városba menekültek. [[Nagyszeben]] a [[13. század]]ban, [[Brassó]] és a többi szász város a 14.-15. században építette meg kőfalát, amelyet folyamatosan erősítettek és bővítettek.<ref name="Cziráki"/>
A 18. századra a vártemplomok elvesztették védelmi funkciójukat, de a szász falvak lakossága még a 19.-20. században is sok helyen a toronyban őrizte ünneplő ruháit.<ref name="Éltető"/> Szintén tovább él a „Speckturm”, azaz „szalonnatorony” elnevezés.<ref name="Cziráki"/>
