Wikipédia

„Kassák Lajos” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Élete: Néhány hivatkozás beírása
Qrwenal (vitalap | szerkesztései)
137 szerkesztés
35. sor:
A [[Magyar Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] alatt az írói direktórium tagja volt, ám a [[Kun Béla|Kun Bélával]] folytatott vitái arra késztették, hogy távolságot tartson a [[bolsevizmus|bolsevik]] irányzattól, ugyanakkor soha nem tagadta meg [[baloldal]]iságát, és egész életében nem választotta szét a művészt és a társadalomért felelős embert. Saját magát, világképét, de még művészetét is ezzel a két szóval jellemezte: a ''szocialista ember.'' A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ott jelentette meg a [[Ma (folyóirat)|Ma]] című folyóiratának új számait. [[1926]]-ban tért haza Magyarországra, ahol Dokumentum ([[1927]]) és [[Munka (folyóirat)|Munka]] ([[1927]]-[[1938]]) címmel szerkesztette továbbra is független, baloldali, avantgárd szellemű folyóiratait.
 
Az [[Egy ember élete]] című nagyszabású önéletírása a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat folyóirat]] hasábjain jelent meg először folytatásokban 19271924 és 1933 között. Könyvalakban történt publikálása után perbe fogták az [[1918]]-[[1919|19]]-es részek miatt. ([[1945]] után viszont új kiadásban már meg sem jelenhetett a mű utolsó nagy fejezete, mely éles bírálattal szólt a Tanácsköztársaság kultúrpolitikájáról.) [[1935]]-től rendszeresen írt a [[Népszava|Népszavába]] és a [[Szocializmus (folyóirat)|Szocializmusba]] is. [[1945]]-ben [[Fodor József (költő)|Fodor Józseffel]] együtt szerkesztette az [[Új Idők]]et. [[1947]]-[[1948]] közt az [[Alkotás]] című lapnak is szerkesztője volt. Kassák 1945 után a [[MSZDP|Szociáldemokrata Párthoz]] közel álló szellemiségű, de teljesen független [[Kortárs]] c. folyóiratot szerkesztette, [[1949]]-ig, amikor betiltották. 1946-ban belépett a Libertas szabadkőműves páholyba, amelyből elfoglaltságai miatt 1948-ban kilépett.{{refhely|Szk Kassák}} [[1947]]-től újra bekapcsolódott a pártéletbe, az SZDP Művészeti Bizottsága elnöke lett. [[1948]] januárjától országgyűlési képviselő volt, [[Kelemen Gyula]] megüresedett helyébe lépett. 1948-ban átigazolták az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]]-be, de [[1949]]-től művei már nem jelenhettek meg. [[1953]] szeptemberében, az [[Magyar Írószövetség|írószövetség]] párttaggyűlésén kritizálta az [[MDP]] kultúrpolitikáját, ezért kizárták a pártból. Ettől kezdve évekig nem publikálhatott, Szénaboglya c. önéletrajzi jegyzeteit halála után adták ki.
 
Csak [[1956]]-tól térhetett vissza a művészeti életbe, az [[Magyar Írószövetség|írószövetség]] közgyűlésén beválasztották az elnökségbe. [[1957]] után íróként a [[TTT|"tűrt"]], képzőművészként gyakorlatilag a [[TTT|"tiltott"]] kategóriába tartozott, egy 1961-es kivétel után sem Párizsba, sem Rómába nem engedték ki saját kiállítására. [[1958]]-tól a párizsi [[Magyar Műhely]] c. kiadvány fiatal emigráns szerkesztői ([[Albert Pál (kritikus)|Albert Pál]], [[Bujdosó Alpár]], [[Nagy Pál (író)|Nagy Pál]], [[Papp Tibor (író)|Papp Tibor]]) Kassák munkásságát állították lapjuk és saját munkásságuk középpontjába. Róla elnevezett díjat is kiadtak, külföldi és hazai avantgárd költőket és képzőművészeket kitüntetve. [[Kassák Lajos-díj]]at kapott - többek között - [[Erdély Miklós]], [[Tandori Dezső]], [[Szkárosi Endre]], [[Petőcz András]]. (Természetesen a Magyar Műhely meghívására sem utazhatott külföldre.) Újabb, kis példányszámban kiadott verseskötetei: ''Mesterek köszöntése'' ([[1965]]); ''Üljük körül az asztalt'' ([[1968]]). A hatvanas években nyugat-európai bemutatásában és sikereiben a [[Galerie Denise René|Galerie Denise René-nek]] és [[Victor Vasarely|Victor Vasarelynek]] volt szerepe. A hetvenes években Svájcban a [[Galerie von Bartha]] és [[László Károly (műgyűjtő)|László Károly]] népszerűsítették, utóbbi könyvet is írt róla.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kassák_Lajos”