|
Bowlby, gyermekek megfigyelése közben észrevette, hogy bizonyos események szorongást váltanak ki és hogy a szorongás enyhítése érdekében közelséget és komfortot keresnek gondozóiknál.<ref name="Bowlby 69">Bowlby, J. (1969/1982) Attachment, Vol. 1 of Attachment and loss. London: Hogarth Press. New York: Basic Books (1982).</ref> A három fő gyermekekben szorongást kiváltó állapotcsoport:
* A gyermek állapota (fáradtság, éhség, betegség, fájdalom, hideg stb.)
* A gondozóval kapcsolatos állapotok (a gondozó hiánya, távozása, a közelség helytelenítése, a gondozó más gyermekre vonatkozóirányuló figyelme, stb.)
* Környezeti állapotok (aggasztó események, kritika vagy elutasítottság)
Az ilyen állapotok okozta szorongás arra motiválja a gyermeket, hogy viselkedésével közelebb kerüljön gondozóihoz. Hasonló dinamika működik a felnőtt, gondoskodó kapcsolatokban. A személyes jóllétteljóléttel, a párkapcsolati partnerrel és a környezettel kapcsolatos állapotok szorongást kelthetnek a felnőttekben. A felnőttek ezen szorongások feloldásához fizikai és pszichológiai közelséget keresnek partnerükkel.
Mikulincer, Shaver és Pereg kidolgozták ezen dinamika modelljét.<ref name="Mikulincer Shaver Pereg 03">Mikulincer, M., Shaver, P.R., & Pereg, D. (2003). Attachment theory and affect regulation: The dynamics, development, and cognitive consequences of attachment-related strategies. ''Motivation and Emotion'', 27, 77–102.</ref>
A modell szerint akkor, amikor valaki szorongást él megát, a szorongás csökkentésének érdekében párkapcsolati partnerükpartnerének közelségét keresikkeresi. A partner elfogadhatja vagy elutasíthatja a közelségraközelségre vonatkozó kéréstigényt. Ez különböző szorongáscsökkentő stratégiák kialakulásáhozkialakításához vezet. A szorongáscsökkentésnek három fő stratégiája van:
Az első stratégia az úgynevezett "biztonság-alapú" stratégia:
Egy személy észlel valamit, ami szorongást kelt. A személy megpróbálja csökkenteni a szorongást a partneréhez való fizikai vagy pszichológiaipszichés közeledéssel. A partner pozitívan reagál a közeledési kérésre, amely megerősíti a biztonságérzetet és csökkenti a szorongást. A személy visszatérhet mindennapi teendőihez.
A második stratégia a "hiperaktivációs" vagy szorongó kötődés stratégiája:
A szekvencia ugyanúgy kezdődik. Valami szorongást kelt, a szorongást átélő személy pedig megpróbálja csökkenteni szorongását a partneréhez való fizikai vagy pszichológiaipszichés közeledéssel. A partner visszautasítja a közeledési kérést. A válaszadás hiánya növeli a szorongás és a bizonytalanság érzéseit. A szorongó fél ebben a körforgásban ragad benne: megpróbál közelebb kerülni, a partner visszautasítja a közeledést, amely azt eredményezi, hogy a szorongó fél még jobbanerősebben megpróbálpróbál közelebb kerülni, eztamit egy újabb visszautasítás követikövet és így tovább. A körforgás csak akkor ér véget, amikor a szituáció biztonság-alapú stratégiára vált át (mert a partner végül pozitívan válaszol a közeledésre) vagy amikor a szorongó fél kötődés-elkerülő stratégiára vált át (mert feladja a partner pozitív válaszára számító igényt).
A harmadik stratégia a kötődés-elkerülő stratégia:
Az eseménysor ugyanúgy kezdődik, mint a biztonság-alapú stratégia esetében. Egy személy észlel valamit, ami szorongást kelt. A személy megpróbálja csökkenteni a szorongást a partneréhez való fizikai vagy pszichológiaipszichés közeledéssel. De aA partner azonban vagy nem elérhető vagy visszautasítja a közeledésre kinyilvánított igényt. A válaszadás hiánya növeli a bizonytalanságot és a szorongást. A szorongó fél feladja a partner pozitív válaszára számító igényét, elnyomja szorongását és eltávolodik partnerétől.
Mikulincer, Shaver és Pereg szerint a kötődési szorongást szabályozó stratégiák nagyon különböző végkifejleteket eredményeznek.<ref name="Mikulincer Shaver Pereg 03"/> A biztonság-alapú stratégia több pozitív gondolathoz vezet, például mások viselkedésével kapcsolatban, valamint több pozitív emléket eredményez emberekkel és eseményekkel kapcsolatban. A több pozitív gondolat kreatívabb válaszadásokra biztat bonyolult problémák vagy nyugtalanító szituációk esetén. A hiperaktivációs és kötődés-elkerülő stratégiák több negatív gondolatot eredményeznek és kevesebb kreativitást tesznek lehetővé a problémakezeléstproblémakezelésben és a stresszes szituációk kezelésében. Fontos megjegyezni, hogy a biztonság-alapú stratégia előfeltétele a partner pozitív válaszadásánakválaszadása. Ebből a szemszögből láthatjuk, hogy a közeledési kérést pozitív válasszal lereagálni tudó és akaró partnereket érdemes előnyben részesíteni annak érdekében, hogy a partnerek biztonság-alapú stratégiákkal kezelhessék szorongásaikat.
===Támogatás===
| 