„Szerkesztő:Tanuljmegangolul/próbalap” változatai közötti eltérés

Az intimitásra irányuló vágy biológiai gyökerekkel rendelkezik és a többség esetében a születéstől a halálig jelen van. Az intimitás vágya a kötődést is lényegesen befolyásolja. Azok a kapcsolatok, amelyek gyakran elégítik ki az intimitásra irányuló vágyat, biztonságosabb kötődést hoznak létre a partnerek között. Kapcsolatok, amelyek ritkán elégítik ki az intimitásra irányuló vágyakat, a partnerek kevésbé biztonságos kötődését eredményezik.
 
Collins és Feeney részletesen megvizsgálták a kapcsolatot a kötődés és az intimitás között.<ref name="Collins Feeney 04">Collins, N.L. & Freeney, B.C. (2004). An Attachment Theory Perspective on Closeness and Intimacy. In D.J. Mashek & A. Aron (Eds.), ''Handbook of Closeness and Intimacy'', pp. 163–188. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates.</ref> Az intimitást különleges interakciók csoportjaként definiálják, amelyek során valaki elárul magáról valamit és a partner erre a kinyilatkoztatásra megértéssel, törődéssel és a jóváhagyással reagál. Ezek az interakciók általában verbális kitárulkozást foglalnak magukban. De az intim interakciók az önkifejezés nem verbálisnonverbális formáit is magukban foglalhatjékfoglalhatják, mint például az érintés, az ölelés, a csók és a szexuális viselkedés. Ebből a szemszögből értelmezve, az intimitás az alábbiakat igényli:
* valódi érzések, gondolatok, vágyak és félelmek kifejezésére való hajlandóság
* a partner törődésére és érzelmi támogatására támaszkodás hajlandósága
* a fizikai intimitásra való hajlandóság
 
Collins és Feeney több tanulmány eredményét vizsgálták atekintetben, hogy az egyes kötődési stílusok hogyan viszonyulnak aza kitárulkozásra való hajlandósághoz, a partnerre való támaszkodás hajlandóságához és a fizikai intimitás hajlandóságához. A biztonságos kötődési stílus általában a nagyobb arányú kitárulkozással, a nagyobb támaszkodási hajlandósággal és több fizikai intimitással jár együtt, mint más kötődési stílusok. Azonban az intimitás mennyisége változhat személyiségi változók és szituációs körülmények hatására, így minden kötődési stílus funkcionálhat úgy, hogy az egyént ahhoz az egyedi intimitási kontextushoz alakítsa, amelyben élnekél.
Mashek és Sherman érdekes eredményeket közöltek a partnerekkelpartnerek kevesebb közelségre irányuló vággyalvágyaival kapcsolatban.<ref name="Mashek Sherman 04">Mashek, D.J., & Sherman, M.D. (2004). Desiring less closeness with initimate others. In A. Aron and Mashek, D.J. (Eds.), ''Handbook of Closeness and Intimacy'' (pp. 343–356). Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates.</ref>
Olykor a túl sok intimitás folytogató lehet. Az ilyen szituációban lévők kevesebb közelségre vágynak partnerükkel. Egyrészt a kötődési stílusok és a kevesebb közelségre irányuló vágy közötti összefüggés előre látható. A bizalmatlan-elkerülő és a szorongó-aggodalmaskodó kötődési stílussal rendelkezők tipikusan nagyobb közelséget igényelnek partnerükkel. Az elutasító-elkerülő kötődési stílussal rendelkezők tipikusan kevesebb közelségre tartanak igényt. Másrészt, az a nagy számú csoport (néhány tanulmányban majdnem 57%), akik kevesebb közelségre irányuló vágyról számoltak be, sokkal többen voltak, mint az elutasító-elkerülő kötődési stílussal rendelkezők. Ez azt valószínűsíti, hogy a biztonságos, szorongó-aggodalmaskodó vagy a bizalmatlan-elkerülő kötődési stílusokkal rendelkezők is néhaolykor kevesebb közelségre vágynak partnerükkel. A kevesebb közelségre irányuló vágyat nem kizárólag a kötődési stílus határozza meg.
 
===Féltékenység===
102

szerkesztés