„Zichy Géza” változatai közötti eltérés

(források sablonba)
== Elismerései ==
[[Fájl:Zichy Géza fiatalon 1901-1.jpg|Zichy Géza ifjúkorában|bélyegkép|150px]]
1901-ben megkapta a [[Ferenc József-rend]] nagykeresztjét, és idővel számos külföldi rendjel - egyebek mellett a nevezetes [[Lipót-rend]] - tulajdonosa is lett. 1911-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tiszteleti tagjává választotta, de már korábban a [[Petőfi Társaság]] (1876), majd a [[Kisfaludy Társaság]] (1878) is beválasztotta a tiszteletbeli tagjai közé. Jóval túl hatvanadik életévén megírta visszaemlékezéseit, amelyet két kötetbe rendezve adtak ki magyar nyelven ''Emlékeim'' (1912-1913) címmel, és három kötetben német nyelven is megjelent Stuttgartban, ''Aus mein Leben'' címmel, ugyanekkor. Nevezetes szépirodalmi művek kötődnek a nevéhez, mint például ''A félkezű ember könyve, Az álom regénye, A boldogság útja.'' Írt egy költői beszélyt ''A leányvári boszorkány'' címmel, amelyet gróf Zichy Mihály illusztrált. Úti beszámolói: ''Élmények Skandináviában'' és ''Három hét Szentpétervárott.'' Drámáját ''A szerelem harca'' címmel mutatták be.
 
== Jelentősége ==