„Necpál” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor:
|helyi név = Necpaly
|kép = Necpál címere.jpg
|képaláírás = Necpál címere védőszentjét Szent László királyt
|régió = Turóc
|kerület = Zsolnai
37. sor:
A település nevét [[1269]]-ben említik először, amikor egy oklevélben egy pepres ügy kapcsán Necpáli Pál (Paulus de Nazpal) neve szerepel. [[1287]]-ben [[IV. László magyar király|IV. László]] király ''"terra Nochpal"'' birtokát Marchan fia Jánosnak adta. Ő a település első ismert tulajdonosa. A település egészen [[1479]]-ig Neczpál család tulajdona maradt. A [[15. század]] végén a Justh család birtoka lett, mely a [[19. század]] végéig ura volt. A család uralma alatt Necpál mind gazdasági, mind kulturális értelemben felemelkedett. A [[16. század]]ban Necpál lakossága az evangélikus hitre tért. [[1592]]-ben megalapították az evangélikus gimnáziumot, Turóc vármegye első középiskoláját.
Kéttornyos emeletes reneszánsz várkastélya [[1673]]-ban épült.
A Necpáli Justh család birtoka volt. A 18. és 19. században Necpálon több malom, papírgyár és sörfőzde működött. [[1715]]-ben 47 adózó háztartása volt. [[1785]]-ben 151 házában 1825 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal,
Vályi András szerint ''"NECZPAL. Nagy tót falu Túrócz Várm. földes Ura Juszti Uraság, lakosai katolikusok, 669és evangelikusok, két Templomjaik, és három Kastéllyok ékesítik e’ helységet, fekszik a’ hegyek tövében délre, és az hegyekből folyó víz keresztűl foly itten, melly a’ leg hidegebb télben sem fagy bé, és a’ mellyen őrlő, ’s fűrész malmok, ’s papiros malmok is vagynak, sőt más akármelly fabrikát is jó volna reá építeni. Földgye termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája van, piatzozása Mosóczon, ’s Szent Márotnon, és a’ Bánya Városokban, zsindelyt is tsinálnak, és meszet égetnek némellyek."''<ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Neczpál, tót falu, Thurócz vmegyében, 150 kath., 1635 evang., 40 zsidó lak., kath. és evang. anyatemplomok; több csinos urasági lakhelyek; papiros- és fürészmalom. Határja nagy kiterjedésü erdeje igen szép; hegyein sok juhot tenyészt. F. u. többen. Ut. p. Rudnó."''
[[1890]] és 1910 között számos lakója kivándorolt a tengerentúlra.
| |||
