„Szíva-oázis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
39. sor:
Az itt található mintegy 200 forrás között van sós, édes, forró és hideg vizű is. A források egy részét gyógyászati célra használják.
Az oázis [[i. e. 1000|Kr. e. 1000]] óta ismert.
I. e. 331-ben az itt álló [[Ámon]] isten jósdáját [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] is felkereste.
Az oázis városa egy [[13. század]]i, vályogtéglából emelt erőd köré települt, amely magas falai távol tartották a támadókat. A házak nagy része szintén vályogtéglából épült.
A várostól 3 km-re keletre, egy dombtetőn található az ókori Agurmi település, amely egy mecsetet kivéve igen romos állapotban van. Táblák mutatják az utat a [[i. e. 6. század|Kr. e. 6. századi]] orákulumtemplomhoz (Temple of the Oracle). Innen nem messze délre fekszik az Ámon istennek szentelt templom romjai.
Szíva [[1820]]-ban lett a mai Egyiptom része. [[1926]]-ban egy viharsorozat nyomán sok épület összeroskadt, így a város egy része romváros hangulatát kelti. Az [[1980-as évek]]ig ismeretlennek számított errefelé a televízió, és szamár vontatta kocsin kívül más közlekedési eszközt nemigen használtak. Napjainkban már [[Marsza-Matrúh]] kikötővárossal aszfaltút köti össze, ami sok változást hozott az oázis lakóinak életébe. A [[Baharijja-oázis]] felé is egy aszfaltút építését kezdték meg, ami félig-meddig készült el. <ref>http://www.lonelyplanet.com/egypt/western-desert/siwa-oasis/transport/getting-there-around</ref>
54 ⟶ 56 sor:
* 501 Must-visit Destinations, Bounty Books, 2006.
* Nina Nelson: Egyiptom, 1992.
* National Geographic: Egyiptom, 2008.
== További információk ==
| |||