Dolomitkő

A dolomitkő (vagy igen gyakran egyszerűen csak dolomit) egy karbonátos üledékes kőzet, amely ásványos összetételét tekintve túlnyomúrészt, jellemzően kilencven százalékot meghaladóan, dolomitból áll.

dolomitkő
felső triász dolomitkő (Szlovákia)
Adatok
Képződés típusa	üledékes
Képződés helye	intrabazinális
Szerkezet	szemcsés
Szövet	összeálló
Vegyi összetétel	karbonát
Ásványos összetétel	monomineralikus
Előfordulás	karbonátplatform
A Wikimédia Commons tartalmaz dolomitkő témájú médiaállományokat.

Mállásának, aprózódásának eredménye a dolomitmurva, végső stádiumában a dolomithomok. Porlás közben a kőzetet átjáró kovás erek kipreparálódnak, majd szétesnek; visszamaradó anyaguk az úgynevezett úszó kvarc.

Előfordulása

Magyarországon több helyen előfordul (Budán a Gellért-hegy, Sas-hegy, Mátyáshegy, Hármashatárhegy, továbbá Vértes, Bakony). Előfordul még Selmec vidékén és főleg az Alpokban). A dolomithegyekben a barlangok ritkák.

Magyarország legnagyobb bányászott előfordulása Pilisvörösvár határában van. 1908-ban itt tárták fel az ország legtisztább és legjobb minőségű dolomitlelőhelyét. Itt az osztrák Terranova céggel egy teljes vertikumú feldolgozó művet létesítettek. Dolomitlisztet állítanak elő, amit különböző finomságú őrleményként a műanyagiparban, festékiparban, kozmetikumok gyártásában, valamint a gumiiparban használnak fel. Az előállított termékekből jelentős mennyiséget exportálnak. A bányászott dolomit különböző szemcsenagyságú anyagából az építőipar számára nemesvakolatot is készítenek. A bányát és a feldolgozó üzemet 1990-ben magánosították.

Nagyobb dolomitbányát művelnek Iszkaszentgyörgyön, Alsótelekesen és Gánton is.

Felhasználása

Felhasználják építőkőnek, porát súrolásra (Superdol, Hyperdol vagy más néven), továbbá utak behintésére. Tisztább állapotban keserűsó készítésére is, néhol még szódavíz gyártásához, kiégetve, de csak vörösizzáson alul (300-490 °C), még jó cementanyagot is szolgáltat.