„Hellenisztikus művészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Kapcsolódó szócikkek: ==Lásd még== → ==Kapcsolódó szócikkek==, egyéb apróság AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
A '''hellenisztikus művészet''' vagy '''hellenizmus''' nemcsak az ókori [[Görögország]]ban volt jelentős. E kulturális hatás számos nép életében és művészetében nyomot hagyott. Hellenizálódtak a [[zsidók]] és a rómaiak, de [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] egykori birodalmán belül is alig akadt nép, melyet ne ért volna jelentősebb hatás. Ezért a hellenizmus művészetének fogalmának kiterjesztése jogos és elfogadott. A hellenisztikus művészet fogalmán az ókori Elő-Ázsia és [[Egyiptom]] Kr. e. 3. és 1. századi művészetét értik. Megjegyzendő, hogy hellenisztikus művészet alatt néha az egész hellenisztikus világ művészetét értik.<ref>Mint Castiglione László: Hellénisztikus művészet című könyve, melyben együtt tárgyalja a görög, a szűkebb értelemben vett hellenisztikus művészetet, illetve azoknak a népeknek a művészetét, akikre a görögök nagyban hatottak: ibérek, kelták; innen viszont hiányzik gandharai művészetnek még csak említése is.</ref>
Ezeken a
A kor megrendelői hatalommal bíró uralkodók voltak, a portrészobrászatban ezért megjelenik az egyénítés. Az egyes városállamok külön kis birodalmakká válnak, ahol virágzik a városépítészet; például: [[Milétosz]].
==Pergamon művészete==
Virágzik a városépítészet. A szobrászatban a vezető szerep az emlékműszobrászaté, gyakori és kedvelt téma a barbárok ábrázolása. A felettük való győzelem emlékére épült emlékművek bronzszobrai római másolatban maradtak az utókorra (Kelta vezér és felesége, Haldokló gallus). A pergamoni – és a hellenisztikus – [[domborműszobrászat]] legnagyobb teljesítménye a Nagy oltár (
==Alexandriai művészet==
[[Fájl:ArsinoeIII-StatueHead MuseumOfFineArtsBoston.png|thumb|III. Arszinoé márvány portréja, Kr. e. 235
Alexandriai művészeten e városállam művészetét értik a hellenizmus korában, tágabb értelemben, a római császárkorban is. Az alexandriai művészet önálló létét Th. Schreiber vetette fel, aki a [[hellenisztikus civilizáció|hellenizmus]] művészetének legtöbb irányzatát [[Alexandria|Alexandriából]] kiindulva vezette le. Elmélete megdőlt, de az alexandriai művészet önálló létjogot nyert. Az ókori város emlékei viszont legnagyobbrészt elpusztultak, illetve a modern város ráépült az ókori romokra, így sajnos az építészetből nem sok maradt fenn. Annyi tisztázott, hogy a legfinomabb faragott mészkövet használták, ezt stukkborítással látták el, az épülteket esetenként fémdíszekkel és kárpittal is ellátták. A sírépítészet a kora hellenisztikus lakóház-típusból alakult önálló térrendszerré. Jellemző a szimmetria és a monumentalitás. Sírokat sziklába is vájtak, ezeket hypogaenumoknak nevezték. Ezeket görög stílusú freskókkal borították, a későbbiekben az egyiptomi hagyományokkal keveredő stílus jött létre.
| |||