„F–14 Tomcat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: de:Grumman F-14 egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
92. sor:
Csak [[Irán]]ba exportálták, ezek a repülőgépek ma is szolgálatban állnak. Az 1980-as években felderítő feladatok ellátására is képessé tették, az 1990-es évektől irányított bombák segítségével földi célokat is támadhatott. Az [[Amerikai Haditengerészet]]nél [[2006]] szeptemberéig állt szolgálatban, utódja az [[F/A–18 Hornet|F/A–18E Super Hornet]]. Az F–14 több kalandfilmben ([[Top Gun]], [[Végső visszaszámlálás]]) kapott főszerepet, nem utolsósorban emiatt nagyon népszerű, szinte kultikus repülőgépnek számít.
== Történet ==
=== A kezdetek ===
=== A VFX program ===
=== Gyártás ===
=== Modernizációs programok ===
== Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok ==
=== Sárkány ===
=== Szárny és vezérsíkok ===
=== Hajtómű ===
=== Belső tüzelőanyag rendszer ===
=== Katapultülés ===
=== Futómű ===
== Avionika és fegyverrendszer ==
=== Fedélzeti rádiólokátor ===
=== Fegyverzet ===
==== Légiharc-rakéták ====
==== Földi célok elleni rakéták ====
==== Bombák ====
==== Egyéb függesztmények ====
== Típusváltozatok ==
;F–14A: Az első sorozatgyártott változat, 1973-tól gyártották az amerikai haditengerészetnek, 554 darabot.
;F–14A/TARPS: Az F–14A alváltozata, melybe integrálták a [[TARPS]] felderítőrendszert harcászati felderítések elvégzésére, 50 darab épült.
;F–14A (Plus): A legfőbb eltérés az elődtől a [[General Electric F110|F110–GE–400]] gázturbinás sugárhajtóművek alkalmazása. A hajtóműtípus cseréjét a TF30-asok üzemidejének lejárta indokolta, és a nagyobb tolóerő és egyszerűbb karbantartás miatti költségcsökkentés. A legtöbb Tomcat a TF30-asok meghibásodása miatt zuhant le. 1987. november 14-től kezdték meg a gyártását, összesen 85 darab állt hadrendbe, melyből 38 darab új építés, 47 darab pedig átépítés. 1991-ben az ''F–14A (Plus)''-t ''F–14B''-re nevezték át.
;F–14B: Egy darab prototípus, amit az F401–P–400 gázturbinákkal teszteltek. Ez 1973. szeptember 12-én szállt fel először, a második építését nem fejezték be, költségtúllépések miatt a programot leállították. Közel húsz évvel később, 1991-ben az ''F–14A (Plus)''-t átnevezték erre a ''B'' jelölésre.
;F–14C: Tervezett változat a továbbfejlesztett PW TF30–P–414A gázturbinákkal, azonban költségvonzatai miatt ezt is törölték.
;F–14D: 1990-től gyártott változat, meglévő ''A''-k átépítésével és újak legyártásával, összesen ötvenöt állt hadrendbe. A modernizációs folyamatot behatárolták a költségkeretek, azok korlátozott terjedelme elsősorban a rádiólokátor-rendszert érintették: új AN/APG–71 radart, digitális repülésvezérlő rendszert, továbbfejlesztett, kiterjedt önvédelmi rendszert építettek be, éjszakai bevetések végrehajtására tették képessé, hálózati szintű célpont-adatátvitelre lett képes, továbbá precíziós csapásmérésekre is fel lett készítve (ezt az eredeti ''VFX'' koncepcióban elvetették). Az ötvenöt gépből 37 darab új építés volt, 18 darabot pedig ''A''-k átépítésével kaptak.
;Super Tomcat21: A típuskivonás megoldásaként a fejlesztők a ''D'' kétszeresére tervezték növelni a hatósugarat, két alváltozatban, melyek között az egyik a támadó alváltozat lett volna. Ezt a programot azonban az F/A–18 ''Hornet'' továbbfejlesztésével létrejövő [[F/A–18E/F Super Hornet|F/A–18E/F ''Super Hornet'']] miatt törölték.
== Megrendelő és üzemeltető országok ==
=== {{fj|USN|1|32}} ===
98 ⟶ 129 sor:
Irán összesen 80 darab Tomcat-et rendelt két sorozatban 1974 elején. Az első 30 darabból, a másik 50 darabból állt. Az első gép 1976 januárjában érkezett meg a perzsa légierőhöz, az első két alakulat 1977 nyarán érte el a hadrafoghatóságot, az üzemeltetők kiképzése nagy ütemben folyt. A gépek TSC-k nélkül kerültek leszállításra, az orr alá később sem építettek be elektro-optikai berendezéseket. A gépek számozása a függőleges vezérsík tetején látható: 3–6001 – 3–6079.
Az utolsó, 80. gép 1978 végén készült el, azonban nem szállították le az irániaknak, ugyanis azt az USA-ban az USAF-szabványú merev tankolócsöves repülési teszteknek vetették alá.
=== Amerikai üzemeltetés ===
==== Amerikai Haditengerészet ====
==== Repülési tesztfeladatok ====
=== Iráni üzemeltetés ===
1978 októberében két iráni gép – az egyik a 3–6024 – elfogott egy nagy magasságban és sebességgel repülő [[MiG–25|MiG–25RBSZ]]-t a [[Kaszpi-tenger]] felett, iráni felderítő bevetésének megszakítására kényszerítve azt. Azt követően több szovjet behatolás nem történt. Rendszerint póttartályok nélkül, csökkentett üzemanyag-mennyiséggel használták őket, a minél nagyobb tolóerő-tömeg arány elérése és a földi készültségből indított gyorsabb reakcióidő és az eredményesebb nagy sebességű elfogások érdekében.
Alakulatok:
* 72. harcászati vadászrepülő-század
* 73. harcászati vadászrepülő-század
* 81. harcászati vadászrepülő-század
A gépek több repülőtéren települtek:
* Kathami AB
* Mehrabad AB (72.
* TFB.7 Hor AB
* TFB.2 Tabriz AB
Több mint ötven iraki repülőgépet lőttek le az iráni Tomcatek
Összességében ''Tom Cooper'' összesítése szerint az iráni ''Tomcat''ek legalább 160 darab iraki repülőgépet semmisítettek meg a háború alatt. Számszerűen 58 darab MiG–23-at, 23 darab MiG–21-et, 9 darab MiG–25-öt, 33 darab Mirage F.1-et, 23 darab Szu–17-et, 1 darab Mi–24-et, 5 darab Tu–22-t, 2 darab MiG–27-et és 1-1 darab Mirage 5-öt, B-6D és Aérospatiale Super Frelon, továbbá két azonosítatlan repülőgépet.
* Az iráni üzemeltetők első gépüket [[1980 a légi közlekedésben|1980]]. [[szeptember 9.|szeptember 9-én]] vesztették el légi harcok közepette, mikor egy mellette felrobbant iraki MiG–21 megrongálta (állítólag csak megsérült, kijavították...).
* 1981. május 15-én a 3–6020 lajstromú gép volt az első F–14A, amelyik igazoltan AIM–54A-t indított egy iraki MiG–25-re. A rakéta csak kisebb sérüléseket okozott a behatolóban, ugyanis a Foxbat-pilóta ~2800 km/h-s sebességgel menekült vissza az iraki támaszpontjára. A gép nemzetiségét nem sikerült azonosítani (iraki vagy szovjet).
* 1982. július 1-jén a 3–6022 lajstromú gép egy AIM–54A-val lőtt le két iraki MiG–23-at, miután üldöző szerepben, parancsszegést követően átlépték az iraki–iráni határt és Bagdad közelében lelőtték a korábbi támadóból vált üldözötteket.
* 1986 februárjában legalább egy MiG–25-öt lőtt le a 3–6052-es gép.
* 1987. januárjában a 3–6032 a felújítást követően lelőtt egy iraki MiG–23-ast.
* 1987. február 20-án a 3–6039 lelőtt egy iraki Mirage F.1EQ-t egy AIM–54A-val, körülbelül 150 km távolságból. Az iraki pilóta, Ahlan főhadnagy (1st Lt.) nem élte túl a becsapódást.
* 1988. február 9-én az utolsó leszállított géppel, a 3–6079-cel Qiyassi főhadnagy (1st Lt.) két órán belül két elfogás során lelőtt három iraki F.1EQ-t.
=== Lábjegyzetek ===▼
{{jegyzetek}}
== Források ==
{{commonskat|F-14 Tomcat}}▼
== Külső hivatkozások ==
134 ⟶ 177 sor:
* [http://www.aerospaceweb.org/question/planes/q0077.shtml Iranian Air Force F-14]
* {{cite web|url=http://s188567700.online.de/CMS/index.php?option=com_content&task=view&id=73&Itemid=47|title=Persian 'Cats |last=Cooper |first=Tom|coauthors=Farzad Bishop |date=2008-08-26|publisher=[http://www.acig.org/ ACIG.org]|language=angol|accessdate=2008-09-29}}
▲=== Lábjegyzetek ===
▲{{commonskat|F-14 Tomcat}}
{{3grep}}
| |||