„Abel Gance” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Thijs!bot (vitalap | szerkesztései)
a robot Adding: fi:Abel Gance
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre
2. sor:
 
== Élete és pályája ==
Egy gazdag orvos és egy cselédlány házasságon kívüli kapcsolatából született. Jogi pályán kezdett, de hamar elhagyta: már 19 éves korában színpadon szerepelt, húsz évesen pedig eljátszotta első filmszerepét a Molière c. filmben. Kisebb szerepeket kapott több filmben is, és forgatókönyvek írásában segédkezett. Meglehetős nyomorúságban élt, éhezett és szenvedett a [[tuberkulózistól]]. 1911-ben debütált mint filmrendező a La Digue c. filmjével, de ez, akárcsak többi korai filmje, megbukott. Visszatért a színpadra, ahol saját szerzésű darabja, a Victoire de Samotrace, [[Sarah Bernardt]]-dal a főszerepben sikert hozhatott volna neki, de az [[I. világháború]] kitörése miatt a bemutató elmaradt. Tüdőbajával megúszta a hadba vonulást, és jövedelmező rendezői álláshoz jutott a Film d'Art-nál. Az [[1917]]-es Mater Dolorosa, majd az 1918-as La Dixieme Symphonie c. filmje végre sikert aratott, és szokatlan filmes technikái egyben a nagy kísérletező hírét is meghozták számára. A háború végére - Franciaország egyik legismertebb filmrendezőjeként – mégis be kellett vonulnia. [[Mustárgázmérgezést]] kapott, de saját kérésére a hadszíntéren maradhatott, és helyszínen forgathatott csatajeleneteket a J'Accuse c. filmjéhez - ez a háromórás szerelmi háromszöges [[melodráma]], amely leginkább a háború értelmetlenségéről szólt, [[1919]]-ben Európa legnépszerűbb filmje lett. Ez volt az első európai fikciós film, amely hitelesen bemutatta a háborús katasztrófát. Gyors vágástechnikája állítólag hatással volt [[Szergej Mihajlovics Eisenstein|Eisensteinre]] és [[Pudovkinra]] is. 1922-ben Amerikába utazott, ahol részt vett a J'Accuse országos promóciójában. A hollywoodi filmezés viszont nem tetszett neki, úgyhogy visszautasította a Metro filmstúdió ajánlatát. Legnagyobb pillanata az volt, amikor [[D.W.Griffith]] a New York-i bemutatón megdícsérte a J'Accuse-t.
 
Legnevezetesebb filmjében, az [[1927]]-es Napoleon-ban felvonultatta a némafilmes technika teljes arzenálját, sőt experimentális filmkészítőként annál jóval többet is: három kamerával forgatott: a filmet három vetítővel vetítették egy hajlított panorámavászonra, és a jelenetek teli voltak extrákkal. A bemutató a párizsi operaházban volt, és hatalmas sikert hozott. A közönség felállva ünnepelt. A drága technikai apparátus miatt azonban a filmet csak nyolc európai városban mutatták be. Amerikában az [[MGM]] vette meg a bemutatás jogát, de nem három vetítővel vetítették, hanem drasztikusan öszevágták egybe az egészet. Amerikában megbukott a film, a nézők nevettek rajta, a kritikusok leszólták.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Abel_Gance