„Baráth Lajos” változatai közötti eltérés

Ekkoriban szinte pezsgett az ország irodalmi élete és a könyvkiadás. <!--Bár a zúzdák és a könyvtárak sok vétséget elkövetnek a korábbi irodalom értékeinek elsinkófálásával (ideológiai alkukötés), cserébe--> A rendszer kultúremírje (Aczél) semmilyen árat sem sajnál, hogy egy saját nevelésű és gondolkodású író-költő generáció jól érezze magát benne, és a vártnál jobbjó minőségű és élvezhető, populáris, de tartalmas írások szülessenek.

A realista próza megtaláljamegtalálta az olvasóit. Megkockáztatom,<!-- hogy aA társadalom olvasottsága és „kiműveltsége” átlagon felüli akár a háború előtti, akár a [[90-es évek]]től hódító aluljárós firkálmányain tengődő, szunnyadt elméjű butuska emberke értékeit összehasonlítva.--> Igaz, a vallás és a világra kitekintés érezhetően tabu téma maradt.

Baráth Lajos ebben az időben alkotott 17 [[regény]]t és [[novella|novelláskötet]]et, pár filmfilmet, egy [[dráma|drámát]] és megszámlálhatatlan publikáláspublikálást és tárca ami legfőképp hozott párszáz forintos honoráriumot a tengődésheztárcát. Még a német könyvásárra kijutott magyar szerzők válogatásába is bekerült [[Móricz Zsigmond]] és [[József Attila]] közé, „Sand” ''(Homok)'' című novellájával, mivel szerintüka kötet összeállítói szerint a munkás kádárista korra találóbb mű nem is kellkellett.