Wikipédia

„Margarethe hadművelet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
60. sor:
[[Szombathelyi Ferenc]] honvéd vezérkari főnök (HVKF) már [[november 21.|november 21-én]] javaslatot tett a német vezérkarban arra, hogy a ''Dél Hadseregcsoport'' kötelékéből kivonja a magyar csapatokat és a [[Keleti-Kárpátok]] védelmi vonalaira rendelje, ahol megfelelő védelmi állásokat tudnának létesíteni az Árpád-vonal körül.<ref>Következtetései az 1944. [[január 10.|január 10-én]] kelt vezérkari jelentésében is olvasható. Lásd: Szabó–Számvéber (2003), 54. oldal.</ref> A német vezérkar ezt határozottan elutasította. Januárban Szombathelyi utasítására megkezdték a Kárpátok térségébe vezényelni a magyarországi műszaki és légvédelmi alakulatok egy részét, [[február 13.|február 13-án]] pedig elrendelte a kárpátaljai erődítési munkálatokhoz rendelt csapatok hadi létszámra emelését (behívóparancsok). További műszaki alakulatoknál is mozgósítási parancsot rendeltek el az [[1. magyar hadsereg]] néhány seregtestével (16. és 24. gyaloghadosztály és a 2. hegyidandár) együtt (utóbbiak részleges mozgósítást kaptak). Felvonulásuk a műveleti térségben március elején kezdődött. [[március 11.|Március 11-én]] az ''1. hegyidandár'' és a ''2. páncéloshadosztály'' alakulatainak teljes hadiállományra emelését rendelték el.<ref>A ''16. gyaloghadosztály'' [[Kőrösmező]] és [[Ökörmező]] között, a ''24. gyaloghadosztály'' ettől északnyugatra az [[Uzsoki-hágó]] előteréig látta el a határvédelmet, a ''2. hegyidandár'' alakulatait pedig [[Szolyva]] körzetében vonták össze. Lásd: Szabó–Számvéber (2003), 54. oldal.</ref> Március hónap végére a HVKF az általános mozgósítási szint elérését rendelte el az országban a Keleti-Kárpátok előtt bekövetkező hadi helyzetek miatt.
 
[[Horthy Miklós|Horthy]], bár [[1944]] februárjában Hitlernek írt levelében leszögezileszögezte, ''„el vagyok szánva arra, hogy a magyar határokat egy esetleges orosz invázió ellen minden rendelkezésre álló erővel és eszközzel megvédem”'', a németek már nem bíznakbíztak a Kállay-kormányban, a titkosszolgálat folyamatosan jelentette a magyar külkapcsolati eredményeket (mindezek mellett [[január 10.|január 10-én]] ifj. Horthy Miklós „kiugrási irodája” is megkezdte a működését), illetve a Kárpátok önálló magyar védelemre tett intézkedései is csak tetézték a németek gyanúját. [[február 26.|Február 26–27-e]] között<ref>A befejezés dátuma bizonytalan, 28-a is szerepel.</ref> Hitler találkoziktalálkozott [[Ion Antonescu|Antonescu]] marsallal, aki biztosította őt lojalitása felől, illetve a román csapatok magyarországi részvételéről is beszéltek. Hitler megnyugodott, hogy Románia kitart, a ''Margarethe II''-t nem kell végrehajtani, így kevesebb csapat kell a terv végrehajtásához.<ref>Ezt a számítást húzta keresztül a román ellenzék és a király, aki augusztusban megbuktatta Antonescu-t, mikor a szovjet csapatok felzárkóztak az északkeleti román határra.</ref> Hitler tudott arról is, hogy a honvédség vezérkaivezérkari főnöke március végére általános mozgósítást rendelt el. [[Wilhelm Höttl]] budapesti SS képviselő jelentette a március közepére tervezett angol-amerikai katonai missziót is.<ref>[http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/doksi/d679.html Az RSHA 1944 márciusi memorandum-tervezete.]</ref> Azonban a szövetségesek álhírét, miszerint [[Trieszt]]ben hamarosan partra szállnak, majd légiszállításúlégi szállítású egységek érkeznek az országba, a magyar kormány is elhitte. Hitler [[március 12.|március 12-én]] kiadott hadműveleti parancsa szerint a németek is komoly intézkedéseket tettek a balkáni térség biztosítására.
 
=== 1944 márciusa ===
73. sor:
[[március 18.|Másnap reggel]] Horthyék a [[Turán (vonat)|Turán]] nevű különvonaton megérkeztek [[Salzburg]]ba, ahonnan a delegáció – Csatay, Szombathelyi, Ghyczy, Fütterer – a [[Klessheim kastély]]ba érkezett. A tárgyaláson Hitleren kívül még [[Wilhelm Keitel]], [[Kurt Zeitzler]] vezérezredes (vezérkari törzsfőnök),<ref>Generaloberst, ''Generalstabschefs des Heeres'', 1942. szeptember 24–1944. július 20. között tölti be ezt a posztot. Heinz Guderian fogja követni, aki 1945. március 28-ig tölti be ezt a posztot.</ref> [[Alfred Jodl]], [[Walter Warlimont]] altábornagy, Ribbentrop, Himler és [[Martin Bormann]] voltak jelen, illetve a hadműveleti törzs két szakértője. Az eredménytelen tárgyalások ideje alatt minden külvilági kommunikációtól elzárták a magyar küldöttséget, ezzel a németek elérték, hogy a bevonulás napján az ne tudja ellenállásra felszólítani a magyar csapatokat. Hitler 17:00-kor kiadta a végrehajtási parancsot és ''22:00-kor'', 5 órával a megindulás után a német csapatok megkezdték a kirakodást a ''Trojanisches Pferd hadművelet'' által meghatározott főbb [[magyarország]]i vasúti csomópontokon ([[Bicske]], [[Ceglédbercel]]).
 
[[március 19.|19-én]] 0:00 és 2:00 között a [[Sándor-palota (Budapest)|Sándor-palotában]] ülésező politikai és katonai vezetőknek – [[Bajnóczy József]] vezérezredes (HVKF-helyettes), [[Dálnoki Miklós Béla|Miklós Béla]] vezérezredes (a kormányzó katonai irodájának főnöke), [[Náday István]] vezérezredes (az [[1. magyar hadsereg]] pk-a), [[Beregfy Károly]] vezérezredes (I. hadtest pk-a), [[Bakay Szilárd]] altábornagy (a szombathelyi III. hadtest pk-a), [[Magyarosy Sándor]] altábornagy (a légierők pk-a), [[Vörös János (vezérezredes)|Vörös János]] altábornagy (a [[székesfehérvár]]i II. hadtest pk-a), [[Hellebronth Vilmos]] vezérőrnagy (a légierők pk-helyettese) – kézbesítikézbesítette [[Szentmiklóssy]] külügyminiszter-helyettes Ghyczy Jenő külügyminiszter által küldött táviratát,<ref>Az álcázott távirati szöveget valószínűleg a kiutazás előtt beszélték meg. A kézbesített távirat ezt tartalmazta: ''„Kérem, tudassa feleségemmel, hogy jól vagyok.”''. Lásd: ''Háború és 49 év béke.'' 1994/1., 12. o.</ref> amely az előzetes megbeszélések alapján egyértelművé teszitette számukra a német megszállás kezdetét. Az okkupálás kisebb ellenállásoktól eltekintve sikeresen zajlott le. Több visszaemlékezés szerint a németeket virágesővel fogadták az egyes települések német etnikumaietnikumú lakosai.<ref>Elsődlegesen az ''1944 márciusának krónikája'' c. cikken alapul ez a fejezet (ld. forráslista).</ref>''
 
== A hadművelet ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Margarethe_hadművelet”