„Búr háborúk” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
| egyéb =
}}
A '''Búrbúr háborúk''' ([[Afrikaans nyelv]]en:{{afrikaansul|Vryheidsoorloeë}} [szabadság háborúk]’szabadságháborúk’) a mai [[Dél-afrikai Köztársaság]] területén lezajlott konfliktusok voltak, amelyben az [[Egyesült Királyság]] állt szemben az [[Oranje Szabadállam]]mal és a [[Transvaal Köztársaság]]gal (utóbbi hivatalosan Dél-afrikai Köztársaság, ami nem tévesztendő össze a mai állammal).
 
 
A '''Búr háborúk''' ([[Afrikaans nyelv]]en:Vryheidsoorloeë [szabadság háborúk]) a mai [[Dél-afrikai Köztársaság]] területén lezajlott konfliktusok voltak, amelyben az [[Egyesült Királyság]] állt szemben az [[Oranje Szabadállam]]mal és a [[Transvaal Köztársaság]]gal (utóbbi hivatalosan Dél-afrikai Köztársaság, ami nem tévesztendő össze a mai állammal).
 
== Az első búr háború ==
{{bővebben|Első búr háború}}
Az [[első búr háború]] ([[1880]]–[[1881]]), ismert még ''Transvaal -háború''ként) egy viszonylag rövid konfliktus volt a [[brit]]ek és a [[búrok]] (holland telepesek) között, akik sikeresen fellázadtak a brit kormány ellen [[Transvaal]]-ban, és helyreállították a függetlenségüket. A búrok a háború után kielégítően felszerelt és képzett reguláris haderőt állítottak fel. Nem utolsó sorban hazaszeretetük és jó harcmodoruk révén az angol hadsereg rövidesen meghátrált.
 
== Második búr háború ==
{{bővebben|Második búr háború}}
[[Fájl:Boercamp1.jpg|thumb|Búr asszonyok és gyerekek egy [[koncentrációs tábor]]ban.]]
A [[második búr háború]] ([[1899]]-[[1902]]) az elsőnél jóval hosszabb volt. Elsöprő volt a brit túlerő, a búroknak pedig 80 000 fővel hosszú távon nem volt esélye a 450 000 fős brit hadsereggel szemben, amelyben angol katonák mellett ausztrál, új-zélandi, kanadai, indiai, valamint egyiptomi katonák harcoltak, akiket a távolabbi gyarmatokról vezényeltek Dél-Afrikába. A búr hadsereg eleinte képzett, felfegyverzett reguláris sorkatonaságból állt, s megfelelően szervezett és teljes létszámra feltöltött gyalogsági és lovassági alakulatokkal harcolt, de mivel a brit hadseregnek nagyobb tartalékai voltak, a búrok gyakorlati okok miatt áttértek a gerilla harcra, mivel a reguláris haderő fenntartása sokba került a két afrikai államnak. A véres harcok három évig tartottak, amelyekben körülbelül 30 000 katona és 28 000 civil halt meg. A vérontás, ami a háború alatt történt, aggasztó volt. A búrok jelentős veszteségeket szenvedtek a túlerő és a civil ellenállás megtörésére felállított koncentrációs táborok miatt, míg a brit katonákat a táj szokatlansága, a hőség és a rossz stratégiai döntések tizedelték. A háborút végül a britek nyerték és hamarosan ezekből a gyarmatokból szervezték meg a [[Dél-Afrikai Unió]] egy részét.
Azonban a telepesek önfeláldozó harca és rengeteg áldozata meghozta a gyümölcsét. A háború után a búrok rendelkezhettek egy brit állampolgár minden jogával és a hivatali nyelv is az afrikaans (a holland egyik változata) maradt a néhai [[Transvaal Köztársaság]] és [[Oranje Szabadállam]] területén.
 
== Civilek ellen ==
[[Fájl:LizzieVanZyl.jpg|thumb|Lizzie van Zyl búr gyermek, aki [[Bloemfontein]] koncentrációs táborában halt meg]]
[[Fájl:VerskroeideAarde1.jpg|thumb|Egy égő búr ház.]]
{{bővebben|Koncentrációs tábor}}
A második búr háború alatt a brit kormány elrendelte, hogy építsenek [[koncentrációs tábor]]okat, ahová a [[búrok|búr]] nőket, gyerekeket és a búr [[Gerilla-hadviselés|gerillákat]] zárták. A történelem folyamán ezek voltak az első koncentrációs táborok. A minimális higiénia és a kevés élelmiszer miatt tömegével haltak éhen az emberek, valamit a járványok is rengeteg áldozatot szedtek. A brit taktika az volt, hogy így törjék meg a búr harcosok ellenállását, hogy családjukat táborokba hurcolják és ott embertelen körülményeknek teszik ki. A búr hadsereg ugyanis a különböző farmokról és tanyákról szerezte az utánpótlást, így a brit hadsereg a hadtáp területét akarta felszámolni.