„Csehszlovák Államvasutak” változatai közötti eltérés

Az első években nagy erőfeszítéseket tettek, hogy az alapvetően [[Bécs]] és [[Budapest]] irányultságú hálózatot az új igényekhez alakítsák. A kelet-nyugati irányú összeköttetésként kezdetben csak a [[Kassa-Oderbergi Vasút]] egyvágányú és nehéz vonalvezetésű vonala állt rendelkezésre. Ezért nagy építkezéseket folytattak a legfontosabb összeköttetések kétvágányúsítására, valamint a [[Csehország|cseh]] és [[Szlovákia|szlovák]] országrész közötti új kapcsolatok kiépítésére. Ezek közül az egyik legfontosabb a [[Prága]]–[[Brno]] közötti kétvágányú vonal kiépítése, mely csak a [[második világháború]] után lett kész.

Már [[1950]] előtt újra elkezdődött a vonalhálózat villamosításának tervezése. A [[Deutsche Reichsbahn]] [[1943]]-ból származó terveire alapítva megkezdődött az egykori [[Kassa–Oderbergi Vasút]]nak a [[Magas-Tátra]] lábánál futó, emelkedőkkel tarkított vonalának villamosítása. A háború előtti munkákkal ellentétben itt a szomszédos Lengyelország és Szovjetunió által favorizált 3000 V egyenfeszültségű rendszert választották. A villamosítást fokozatos folytatták kelet és nyugat felé így az [[1960-as évek]] elejére összefüggő [[felsővezeték]]hálózat jött létre [[Kassa]] és az észak-csehországi [[Most (település)|Most]] között. [[1962]]. május 15-én a [[Prága]] környéki vonalak [[felsővezeték]]-feszültésgétfeszültségét is 3000 V-ra emelték.