„Crosby, Stills & Nash (and Young)” változatai közötti eltérés

a
Rendezés a gondolatjelek körül
(Zeneportál sablon elhelyezése)
a (Rendezés a gondolatjelek körül)
</table>
 
A '''Crosby, Stills & Nash''', vagy amikor [[Neil Young]] is csatlakozik hozzájuk, a '''Crosby, Stills, Nash & Young''' egy amerikai [[folk-rock]]/[[rock]] [[supergroup]]. A zenekar leginkább egyedi énekhangzásáról és politikus dalszövegeiről ismert. Gyakran sorolják az [[1960-as évek]] [[ellenkultúra|ellenkultúrá]]jának azon csoportjába, amit ma [[woodstocki generáció]] néven ismerünk. A zenekarra leggyakrabban kezdőbetűivel - '''CSN''' vagy '''CSNY''' - utalnak. A CSNY az 1960-as évek végén és az [[1970-es évek]] elején azon kevés észak-amerikai zenekar közé tartozott, melynek népszerűsége a [[Beatles]]éhez volt hasonló.
 
==Történet==
===Megalakulás===
 
[[Kép:CSN album.jpg|thumb|left|''[[Crosby, Stills & Nash (album)|Crosby, Stills & Nash]]'' (1969)]]A zenekart '''[[David Crosby]]''', '''[[Stephen Stills]]''' és '''[[Graham Nash]]''' alapította [[1968]]-ban. Előtörténete az [[1960-as évek]] két zenekarához - a [[The Byrds]]höz és a [[The Hollies]]hoz - valamint egy harmadik, a [[Buffalo Springfield]] feloszlásához köthető. A Byrdsben Crosby kapcsolata társaival [[1967]]-ben romlott meg, aminek két oka volt. Az első, hogy a montereyi popfesztiválon Stephen Stills kérésére a távollévő [[Neil Young]] helyett játszott a Buffalo Springfieldben; a második pedig az, hogy "Triad" című dalát a Byrds sem albumon, sem kislemezen nem akarta megjelentetni. Végül 1967 őszén Crosbyt kirúgták a Byrdsből. 1968 elején a Buffalo Springfield személyi problémák miatt feloszlott; miután befejezték utolsó albumuk felvételét, Stephen Stillsnek nem volt munkája. Ő és Crosby egyre gyakrabban találkozott és zenélt együtt, [[Florida|Floridá]]ban pedig megírták a "Wooden Ships" című dalt (ebben [[Paul Kantner]], a [[Jefferson Airplane]] gitárosa is segített). Nash akkor ismerte meg Crosbyt, amikor a Byrds [[1966]]-ban az [[Egyesült Királyság]]ban turnézott. Amikor a Hollies 1968-ban [[Kalifornia|Kaliforniá]]ba utazott, Nash felkereste Crosbyt. Egy partin, amit [[Cass Elliot|Mama Cass]], [[Joni Mitchell]] vagy [[John Sebastian]] házában tartottak (attól függ, hogy ki meséli a történetet), Nash megkérte Stillst és Crosbyt, hogy játsszák el újra Stills "You Don't Have to Cry" című dalát, amit ekkor már velük énekelt. A dolog működött, és rájöttek, hogy valami egészen különlegeset hoztak létre.
 
A Hollies az 1960-as évek divatos popzenéjét játszotta, de a változó zenei divattal - elsősorban az új [[pszichedelikus zene|pszichedelikus zené]]vel - nem tudott mit kezdeni, következő albumukra pedig kizárólag Dylan-feldolgozásokat szántak. Nash úgy gondolta, ez hatalmas visszalépés lenne, ezért otthagyta zenekarát és csatlakozott Crosbyhoz és Stillshez. Először a Beatles [[Apple Records]] nevű kiadóját keresték meg, de ott elutasították őket. Végül az [[Atlantic Records]] alapítója, [[Ahmet Ertegün]] szerződtette le őket; Ertegün kedvelte a Buffalo Springfieldet, és sajnálta, hogy a zenekar feloszlott.
 
Zenei múltjuk miatt úgy gondolták, nem kötik le magukat egyetlen zenekarhoz. Nem kerestek új nevet, hanem saját vezetéknevüket használták, így biztosítva függetlenségüket és azt, hogy valamelyikük kiválása esetén ne tudják új taggal pótolni az illetőt, ahogy azt a Byrds vagy a Hollies tette. Szerződésük az Atlantic Recordsszal ugyanezt tükrözi: egy kipróbálatlan zenekarhoz sosem alkalmazkodtak ennyire. Menedzsmentjük sem volt akármilyen: [[Elliot Roberts]] és [[David Geffen]] segített tető alá hozni a szerződést, és biztosították, hogy a zenekar megállja helyét a piacon. Roberts a munkát felügyelte, Geffen pedig az üzleti ügyekkel foglalkozott. Crosby szavaival élve egy cápára volt szükségük, Geffen pedig az volt. Robertsnek és Geffennek kulcsszerepe volt a zenekar korai sikerében.
 
Első albumuk, a ''[[Crosby, Stills & Nash (album)|Crosby, Stills & Nash]]'' [[1969]]-ben jelent meg, és azonnal a slágerlistákra került, két Top 40-es kislemez is megjelent róla. A rádiók is sokat játszották; akkor még voltak olyan független rádiósok, akik egész albumokat játszottak le megszakítás nélkül. Leszámítva azt, hogy [[Dallas Taylor]] dobolt, a legtöbb hangszeren Stills játszott. Ez vitathatatlan tehetségről árulkodik, de a turnékra - ami az album sikere nyomán elengedhetetlenné vált - fizetett zenészeket kellett vinni.
 
===Neil Young csatlakozása===
==Diszkográfia==
 
* ''[[Crosby, Stills & Nash (album)|Crosby, Stills & Nash]]'' - [[1969]]. [[május 29]].
* ''[[Déjà Vu (album)|Déjà Vu]]'' - [[1970]]. [[március 11]]. *
* ''[[Four Way Street]]'' - [[1971]]. [[április 7]]. *
* ''[[So Far]]'' - [[1974]]. [[augusztus 19]]. *
* ''[[CSN (album)|CSN]]'' - [[1977]]. [[június 17]].
* ''[[Replay (album)|Replay]]'' - [[1980]]. [[december 8]].
* ''[[Daylight Again]]'' - [[1982]]. [[június 21]].
* ''[[Allies]]'' - [[1983]].
* ''[[American Dream]]'' - [[1988]]. *
* ''[[Live It Up]]'' - [[1990]]. [[június 11]].
* ''[[CSN (box set)|CSN]]'' (box set) - [[1991]]. október
* ''[[After the Storm]]'' - [[1994]].
* ''[[Carry On]]'' - [[1998]].
* ''[[Looking Forward]]'' - [[1999]]. [[október 26]]. *
* ''[[Greatest Hits (Crosby, Stills & Nash-album)|Greatest Hits]]'' - [[2005]]. [[március 14]].
 
A *-gal jelölt albumokon Neil Young is szerepel.
116 360

szerkesztés