„Villámháború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
A [[Szovjetunió]] elleni, [[1941]] júniusában indított [[Barbarossa hadművelet|támadás]] során is a gyors lerohanás eszközével akartak élni, de számításaikat keresztülhúzták az Európában nem tapasztalt távolságok, a rossz közutak és az ezzel kapcsolatos problémák: nehezített [[utánpótlás]], [[kommunikáció]], [[közlekedés]] és az addig nem tapasztalt [[partizán]]tevékenység is. Ahogy hátráltak is oroszok, utánpótlásuk egyre rövidebb, a németeké egyre hosszabb utat tett meg a csapatokig. A logisztikai problémákat tovább nehezítette a korán beköszöntő tél, ugyanis a német hadsereg téli felszerelése elégtelen volt. [[1941]] decemberére, öt hónap előretörés után a németek már [[Moszkva]] alatt álltak, de a keletről átcsoportosított szovjet haderők visszavetették őket. A következő év tavaszán a keleti front déli szakaszán, a Don és a Volga, illetve a Kaukázus felé támadtak a német csapatok, ám Sztálingrádnál hosszas városi harc kezdődött, majd a [[sztálingrádi csata]] a 6. hadsereg felmorzsolódásával végződött.
A németek 1942 előtti sikereit látva a szovjetek nem egy [[Hortobágyi páncéloscsata|offenzíva során]] felhagytak a mély hadművelet elveinek megfelelő, begyakorolt eljárásaikkal és egyfajta szovjet villámháborút szerettek volna megvalósítani, de erre a németekétől eltérő vezetési elveik, tisztjeik képzettségi és kezdeményezőkészsége, valamint csapataik szervezete nem tette őket alkalmassá.
== Hatása a mai harcászatra ==
| |||