„Franchise” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
== A magyar szabályozás == (új) |
Jelentős bővítés, hatályos magyar szabályozás |
||
1. sor:
A '''franchise''' (francia eredetű angol szó, nem fordítható magyarra, a '''joglás''' vagy '''névjoglás''' képzett szó meghonosítására vannak kísérletek<ref>http://fk.sze.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=426&Itemid=10</ref><ref>http://www.franchisemegoldasok.hu/syntax_new.html</ref>) egy szerződéses kapcsolaton alapuló együttműködési forma. Többféle tartalma lehet, lényege egy olyan együttműködési megállapodás, amelynek során a franchise-átadó ''(franchisor)'' egy értékkel bíró név, általában bejegyzett [[védjegy]], valamint egy hozzá tartozó, értékkel bíró üzletviteli tapasztalat használati jogát adja át, a franchise-átvevő ''(franchisee)'' pedig díj fizetésére köteles.
* * Magyarországon törvényi szabályozás hiányában nem volt általánosan használt magyar neve sem ennek a szerződésfajtának, sem a feleknek. A '''jogbérleti (franchise) szerződés''' fogalmát a franchise szerződésre a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv vezette be,<ref>LI. Fejezet, 6:376. § - 6:380. §</ref>, amely ezt a szerződésfajtát '''jogbérleti szerződés'''nek nevezi. A szerződéses felek a jogbérletbe adó és a jogbérletbe vevő.
== A franchise szerződés szokásos szabályai ==
== A magyar szabályozás ==▼
* A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv először tartalmaz közvetlen törvényi szabályozást.<ref> http://ptk2013.hu/wp-content/uploads/2014/02/uj_ptk_szov2014.html</ref>▼
=== A névhasználat ===
* A névhasználati jog átadása kötelező fogalmi eleme a franchise-szerződésnek. Szinte minden esetben bejegyzett [[védjegy]] (esetleg több védjegy) használatának jogát adják át és szavatolnak azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely ezt a névhasználatot akadályozná vagy kizárná.
10. sor:
* A franchise-szerződés nem jár a fogyasztók megtévesztésével, mivel például egy gyorsétterem-lánc saját (ún. központi) egységei ugyanolyan alapvető jellemzőkkel rendelkeznek, mint a franchise-szerződés keretében létesült illetve üzemeltetett egységek. Amikor betérünk egy étterembe, nem figyelünk erre a kettősségre.
=== Az üzletviteli tapasztalat ===
A névhasználat mindig konkrét termék előállítását és/vagy szolgáltatás nyújtását célozza. Az üzletviteli tapasztalat sokféle lehet:
17. sor:
* [[know-how]] (értékkel bíró [[üzleti titok]])
* egyéb üzemszervezési megoldás
* iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló egyéb üzletviteli megoldás (például az üzletek berendezési tárgyai, a falak színe, a pénztárgépek billentyűzete stb.)átadása, s mindez társul az e jogokat átadó vállalkozó folyamatos támogatásával.
== Az átadó egyéb kötelezettségei ==▼
▲=== Az átadó egyéb kötelezettségei ===
A franchise-átadó egyéb kötelezettségeket is vállalhat, például finanszírozást, a számára fennálló beszerzési előnyökből való részesítést.
=== Az átvevő kötelezettségei ===
* A franchise-szerződés alapján az átvevő általában egy kezdőösszeget fizet ("beugró"), azután a megállapodás alapján fizet díjat a névhasználatért, illetve az egyéb átadói szolgáltatásokért.
* A franchise-szerződés az átvevő számára gyakran szerződéskötési kötelezettséget is előír, így például köteles az átadó bizonyos termékeit megvásárolni, ezeket mással nem helyettesítheti, a termékpalettától nem térhet el, segédanyagokat (például tisztítószert) csak a franchise-adótól vásárolhat stb.
* Az átvevő köteles minden olyan [[biztosítási szerződés]]t megkötni és fenntartani, amit a szerződés előír.
* A szolgáltatás vagy termék árképzésénél nem térhet el a megállapodástól (így például nem fordulhat elő, hogy azonos gyorsétterem-lánchoz tartozó éttermek egymás között árversenyt folytatnak).
* Mindig kikötik, hogy a franchise-vevő nem adhat másnak allicenciát, mivel akkor borulna a szerződéses rendszer, a felhasznált név
=== Versenyjogi kérdések ===
A franchise-szerződések bizonyos versenykorlátozásokkal (például piacfelosztás) járhatnak. A tiltott versenykorlátozások miatt esetenként versenyfelügyeleti eljárások indulhatnak.
▲== A magyar szabályozás: a jogbérleti (franchise) szerződés ==
▲* A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv először tartalmaz közvetlen törvényi szabályozást.<ref> http://ptk2013.hu/wp-content/uploads/2014/02/uj_ptk_szov2014.html</ref> LI. Fejezetként<ref>6:376. § - 6:380. §</ref> megalkotta és bevezette a '''jogbérleti (franchise) szerződés''' fogalmát. Ugyancsak rögzítette a szerződéses feleket: a jogbérletbe adó és a jogbérletbe vevő.
=== A jogbérleti szerződés fogalma, a felek ===
* A '''jogbérleti szerződés''' alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles.<ref>Ptk. 6:376. § (1) bek.</ref> Az értékesítés során a jogbérletbe vevő a saját nevében és a saját javára jár el.<ref>Ptk. 6:376. § (2) bek.</ref>
=== A szerzői és iparjogvédelmi jogok és védett ismeret biztosítása ===
A jogbérletbe adó a szerződés hatálya alatt köteles biztosítani a jogbérletbe vevő számára a franchise működtetéséhez szükséges felhasználási, hasznosítási és használati jogok folyamatos és zavartalan gyakorlását.<ref>6:377. § (1) bek.</ref>
A jogbérletbe vevő köteles a rendelkezésére bocsátott ismeretet megóvni.<ref>6:377. § (2) bek.</ref>
=== Ellátási kötelezettség ===
Ha a jogbérletbe vevő az értékesítendő terméket vagy a termék előállításához szükséges alapanyagot a jogbérletbe adótól vagy a jogbérletbe adó által meghatározott személytől köteles beszerezni, és a jogbérletbe adó a jogbérletbe vevő megrendelését nem teljesíti, a jogbérletbe vevő jogosult a terméket vagy az alapanyagot máshonnan beszerezni.<ref>6:378. §</ref>
=== A jóhírnév megóvása ===
A felek kötelesek a jogbérletbe adó által a szerződés szerinti szerzői és iparjogvédelmi jogokkal, valamint védett ismeretekkel összefüggően adott felhasználási, hasznosítási és használati engedélyekkel létrehozott hálózat és az előállított, illetve értékesített termékek és szolgáltatások jóhírnevét megóvni.<ref>6:379. §</ref>
=== Utasítási és ellenőrzési jog ===
* A jogbérletbe adót a termék és a szolgáltatás előállításával és értékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve értékesített dolog jóhírnevének megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg.<ref>6:380. § (1) bek.</ref>
* Ha a jogbérletbe adó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a jogbérletbe vevő köteles őt figyelmeztetni. Ha a jogbérletbe adó a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a jogbérletbe vevő köteles az utasítást teljesíteni; az utasítás teljesítéséből eredő kárért a jogbérletbe adó felel. A jogbérletbe vevő köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.<ref>6:380. § (2) bek.</ref>
* A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni.<ref>6:380. § (3) bek.</ref>
=== A szerződés megszűnése ===
* A határozatlan időtartamra kötött szerződést bármelyik fél a naptári hónap utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő a szerződés első évében egy hónap, a szerződés második évében két hónap, a 3. és az azt követő években 3 hónap.<ref>6:381. § (1) bek.</ref>
* A szerződés megszűnésével a jogbérletbe vevőnek a szerzői és iparjogvédelmi jogok tárgyaira és a védett ismeretre vonatkozó felhasználási, hasznosítási és használati jogosultsága megszűnik.<ref>6:381. § (2) bek.</ref>
== Antiglobalista kritikák ==
| |||