„Károlyi Ferenc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
==Élete==
 
Gróf [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] tábornagy és szalai gróf Barkóczy Krisztina fia. Hat éves koráig csak nagy ritkán láthatta a táborozásokban elfoglalt atyját és így édesanyja gondjai alatt nevelkedett; 1711-ben azonban atyja vette át a nevelését. 1712-ben és 1714 őszén ismételten fölvitte magával a pozsonyi diétára, hogy annak tartamára a nagyszombati intézetben mint rendkívüli tanulót ideiglenesen fölvétesse. Károlyi itten 1715-től 1721-ig hat iskolai (retorikai) osztályt végzett; Szuhányi Márton volt első nevelője, akit 1717. április 25-én Kaposváry Mátyás teológus váltott fel, 1719. május 15-én pedig Gányi Ferenc lett a nevelő. 1721. július 24-én neveztetett ki [[Szatmár vármegye]] főispánjává és 1722. február 25-én tartatott meg illő pompával a beiktatás. 1723-tól a bölcseletet tanulta [[Nagykároly]]ban [[Tagányi Béla]] piarista rendtag vezetése mellett. 1726. augusztus 25-én egybekelt gróf Csáky Krisztinával. Az 1733. évi háború kitörése előtt atyja 1734-ben egy lovasezredet állított ki és szereltetett föl; ahová április 13-án Károlyi főezredessé neveztetett ki és 1738-ban az ezred tulajdonosa lett. Több hadjáratban vett részt. 1739-ben a törökháborútörök háború elején lovassági tábornok, 1741-ben altábornagy, 1744-ben a tiszáninneni részek főparancsnoka, 1745. szeptember 3-án valóságos belső titkos tanácsos, november 23-énán a [[Hétszemélyes Tábla]] közbirájaközbírája, 1748-ban pedig lovassági vezér lett a [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] és I. Ferenc római császár összes lovasezredei fölött; utóbb királyi főasztalnokmesterré neveztetett ki. A török által elpusztított [[Nyíregyháza|Nyíregyházát]] ő telepítette meg újra. 1755-ben a közművelődés előmozdítására Nagykárolyban könyvnyomdát állított fel.
 
Éble egy latin diákkori költeményét közli.