„Puchner Antal Szaniszló” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső hivatkozás: nk, pt |
megtévesztő kategória a szabadságharc alakjai |
||
1. sor:
[[Kép:Puchner Antal Kriehuber.jpg|bélyegkép|[[Josef Kriehuber]] [[litográfia|litográfiája]]
'''Puchner Antal Szaniszló''', '''Stanislaus Anton Puchner''', báró ([[Selmecbánya]], [[1779]]
== Életpályája ==
[[Pozsony]]ban végezett jogi tanulmányok után lépett a hadseregbe. 1799 és 1801 között hadnagyként szolgált a nemesi testőrségben. Egy könnyűlovas ezred főhadnagyaként részt vett a [[napóleoni háborúk]]ban.
A Batthyány-kormány megalakulása után az erdélyi főhadparancsnokságot is a magyar hadügyminiszter alá rendelték, Puchner azonban magyar származása ellenére nem volt sem az unió, sem az alkotmány híve. A magyar minisztérium utasításait rendre figyelmen kívül hagyta és [[Theodor Baillet von Latour|Latour]] bécsi hadügyminiszter – többnyire titkos csatornákon eljuttatott – utasításait követte. Az 1848. október 3-ai uralkodói manifesztum következményeként [[október 18.|október 18-án]] nyíltan felmondta az engedelmességet a magyar országgyűlésnek és ostromállapotot hirdetett ki. [[Nagyszeben]]i főhadiszállásáról irányította az erdélyi hadműveleteket, melyek következtében december közepéig – [[Háromszék]] kivételével – egész Erdély a császáriak kezére jutott.
Az erdélyi magyar csapatok élére [[december 8.|december 8-án]] kinevezett [[Bem József|Bem]] tábornok sikerei után Puchner maga állt az erdélyi császári hadsereg élére. Az erdélyi [[Téli hadjárat (1848–49)|téli hadjárat]] kezdetben váltakozó sikerrel folyt. Puchner a január 17-
Rövidesen Bécsbe utazott, hogy vereségét igazolja. Mentségeit el is fogadták, mert Bem elleni január 21-ei nagyszebeni és február 4-ei vízaknai győzelmei jutalmául [[március 13.|március 13-án]] lovassági tábornokká léptették elő, és megkapta a [[Katonai Mária Terézia-rend]] parancsnoki keresztjét. [[1849]] októberében Velence (
== Felhasznált források ==
|