„Bethlen Gergely (katona)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Rendezés a számok közötti nagykötőjelek körül |
a Robot dolgozik: Helyesírás, elütések |
||
3. sor:
[[1830]]-ban a marosvásárhelyi királyi tábla írnokaként lépett állami szolgálatba, majd az [[erdély]]i udvari kancelláriánál lett tisztviselő. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] előtt nem volt katona, de [[1848]] augusztusában [[Kolozsvár]]on részt vett a [[Berzencey László]] parancsnoksága alatt szerveződő „Kossuth” önkéntes lovascsapat egy egységének felállításában. Októbertől a lovascsapat egy századának élén harcolt a román felkelők ellen. Novemberben őrnaggyá léptették elő és az önkéntes lovascsapatból szervezett 15. (Mátyás király) huszárezred 1. osztályának parancsnokává nevezték ki. Kolozsvár feladásától<!--(1848. november 25.)--> [[Nagyszeben]] bevételéig <!--(1849. március 11.)-->végigharcolta az erdélyi hadjáratot. [[1849]]. [[január 27]]-én [[Bem József|Bem]] alezredessé és ezredének parancsnokává, illetve dandárparancsnokká léptette elő. A [[február 9]]-ei [[piski ütközet]] után Bemmel együtt részt vett [[Karl Freiherr von Urban|Karl Urban]] ezredes [[Borgói-szoros]]on át betört csapatainak kiverésében. Jelentős szerepe volt a császári hadsereg erdélyi központjának bevételét eredményező [[március 11]]-ei [[nagyszebeni ütközet]]ben, ezért [[március 21]]-én Bem ezredessé léptette elő és megkapta a [[Magyar Katonai Érdemrend]] III. osztályát. Májustól az erdélyi hadsereg lovasságának főparancsnoka lett és május végén a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályával tüntették ki.
1849 júniusától Magyarországon tartózkodott, hogy lovassága számára felszerelést és lovakat szerezzen. Augusztus elején csatlakozott [[Görgey Artúr]] seregéhez. [[1849]]. [[augusztus 11]]-én ő járt Görgey követeként [[Fjodor Vasziljevics Rüdiger|Rüdiger]] cári tábornoknál. A [[világosi fegyverletétel]] után [[Arad]]on hadbíróság, majd sorozóbizottság elé állították. 1849 novemberében szabadon engedték, de utóbb politikai okokból ismét le akarták tartóztatni. Ekkor [[Szerbia|Szerbián]] keresztül [[Franciaország]]ba menekült és kapcsolatba lépett a magyar emigrációval. [[1859]]-ben a [[Kossuth Lajos]] vezetésével megalakult [[Magyar Nemzeti Igazgatóság]] ezredesi rangban az itáliai magyar légió lovasdandárának parancsnokává nevezte ki. 1860-
==Felhasznált források==
| |||