„Tamási” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
járás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
| járás = Tamási
| rang = [[város]]
| polgármester = Ribányi József ([[FIDESZ]]-[[KDNP]])<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk4/17/tjk17096.htm |title=Tamási települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-10-16 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar
| irányítószám = 7090
| körzethívószám = 74
21. sor:
== Fekvése ==
Tamási város [[Tolna megye]] északnyugati részén, a [[Somogy-Tolnai dombság]] területén fekszik. A [[Kapos]] folyótól nyugatra fekvő kistájegységet [[Kelet-külső-somogyi dombság]]nak nevezik, ettől keletre pedig a [[Sió]]-[[Sárvíz (Fejér megye)|Sárvíz]] völgyéig a [[Tolnai-Hegyhát]] található. Tamási [[Külső-Somogy]] keleti felében található, a [[Koppány-völgy]]ben. Tamási város címerét ''[[Würtz Ádám]]'' grafikus készítette el.
A Kelet-külső-somogyi dombság jellemzően enyhén hullámos felszínű, széles és viszonylag egyenes dombhátakkal rendelkező terület, amit jellemzően észak-déli irányú kis patakok völgyei tagolnak. A tájegységet egy markáns nyugat-keleti irányú törésvonal, a [[Nagy-Koppány patak]] völgye vágja ketté. A Nagy-Koppány völgyének legmélyebb része Tamásinál +106 mBf tengerszint feletti magasságú, míg a város déli részén a [[Kis-Likas hegy]] eléri a +247 mBf tengerszint feletti magasságot is.
34. sor:
== Története ==
Tamási nagy történelmi múltú település. E vidék már az [[őskor]]ban is (bronz- és vaskor) az átlagosnál intenzívebben lakott volt. A régészeti leletek
A [[középkor]]ban Tamási főúri birtokközpont volt várkastéllyal, és [[Tolna megye]] egyik jelentős mezővárosává fejlődött. Tamási mai közigazgatási területén a középkorban hét falu állott fenn. A [[Oszmán Birodalom|török]] terjeszkedés során az elsők között pusztította el Tolna megye vidékét. A település a [[török hódoltság]] alatt kisebb jelentőségű török várral rendelkezett.
44. sor:
== Gazdaság ==
Tamási kedvező mezőgazdasági adottságú területen fekszik, ahol az [[agrár-gazdálkodás]] nagy múltra tekint vissza. A városban a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltásig]] eredményesen működött a [[termelőszövetkezet]] és az [[Állami Gazdaság]]. A rendszerváltás után a földterületek és a mezőgazdasági üzemek is mind magántulajdonba kerültek. A földterületeknek mintegy 10%-a, emellett a nagyobb mezőgazdasági üzemek egy része (Központi major, Cseringátpuszta, Fornád, Adojánpuszta, Leokádipuszta) külföldi (német) érdekeltségű vállalkozások (Donauland, Tolnaland) kezébe kerültek. Jelenleg Tamásiban 9 mezőgazdasági [[korlátolt felelősségű társaság|kft.]]
A [[privatizáció]] nyomán nemcsak a gazdálkodó egységek felaprózódása következett be, hanem a legnagyobb baj az, hogy a mezőgazdasági [[vertikum]] is szétesett. A mezőgazdasági vertikumban a növénytermesztés vetésforgója, a takarmánytermelés, az állattartás, a trágyázás szorosan összefüggenek, viszont a kis területen gazdálkodó, illetve állatot nem tartó üzemeknél ezen egymásra-épülés megszűnik, monokultúrák alakulnak ki, ami a talajpusztulás fokozódásához vezet. További gond a kisüzemeknél a gépkapacitások hiánya, másutt feleslege, kihasználhatatlansága. A kistermelők kiszolgáltatott helyzetben vannak a terménytárolás, szárítás és értékesítés terén is.
65. sor:
* Tamási régészeti leletei között megtaláltató a [[római kor]]i [[Pallasz Athéné]]-szobor, ami jelenleg [[szekszárdi múzeum]]ban van kiállítva.
* [[I. Lipót]] katonai hadjáratai során Tamási kővárát is támadta. Nevezetes vadász erdeje, a '''Tamási vadasparkhoz''' a kontinens sok részéről érkeztek. [[1775]]-ben emelték [[Miklósvár]]at, [[1819]]-ben átépítették.
* A [[gótikus]] művészeti stílusú Rozália-
* Rozália kápolna ([[Barokk]] stílusú, más néven Kálvária kápolna [[gótika|gótikus]] szentélye [[1542]]-ből való. Többször átépítették: a 18. században barokk, majd 1896-ban romantikus stílusban, berendezése viszont maradt az eredeti barokk.)
* Római katolikus templom ([[I. István magyar király|Szent István]] uralkodásának második felében került sor a templom építésének megkezdésére. [[Védőszent]]ül [[Szent Tamás apostol]]t kapta. Kétszeri átépítésen ment keresztül, ezek alkalmával megváltozott a védőszentje, és Szent István képe került a főoltárra, a korábbi védőszent képe egyik mellékoltárra került.)
| |||